Miként segítik a gyakorlati képzési formák a fiatalok munkaerőpiaci felkészítését, hogyan járulnak hozzá ahhoz, hogy az intézmény egyre versenyképesebb, gyakorlati tudással rendelkező diplomásokat képezzen – ezek voltak egyebek mellett az idei, a Debreceni Egyetem Gazdaságtudományi Kar, Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar, valamint a MAG Praktikum Gyakorlatszervező Központ által szervezett Gyakornoki, Kooperatív és Duális Fórum középponti témái. A rendezvényen csaknem ötven vállalat képviselte magát, továbbá kooperatív képzési megállapodást írt alá a Gazdaságtudományi Kar és a Jabil Circuit Magyarország Kft.
Hírek MÉK címkével
Folytatódott a kuratóriumi látogatássorozat a Debreceni Egyetem karain, ezúttal a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar adott otthont a fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány delegációjának. A találkozó középpontjában az agrárképzés jövője, az innováció és a mesterséges intelligencia szerepe állt.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) idén is meghirdette a gyermeket nevelő kutatók tudományos előmenetelének elősegítése érdekében létrehozott pályázatát, amelyen 40 nyertest hirdettek. Közülük öten a Debreceni Egyetem munkatársai, akik egyrészt az MTA doktora cím megszerzéséhez szükséges értekezés megírásának, valamint tudományos eredmények publikálásának támogatásához nyertek forrást.
Valóban megállíthatja a csontritkulást a mákolaj vagy csak egy jól felépített marketingfogásról van szó? A Debreceni Egyetem kutatói fürjek és tyúkok segítségével vizsgálják a népi gyógyászat egyik legnagyobb ígéretét. Részletek a DE M. Tóth Ildikó Sajtóközpont saját gyártású tudományos, ismeretterjesztő sorozatának legújabb riportjából.
A víz a földi élet alapja és nélkülözhetetlen közege. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete a víz világnapja alkalmából, az MTA 200 éves rendezvénysorozata keretében szervezett konferenciát és műszeres kiállítást hétfőn Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia Nagytermében. Az idén működésének 60. évfordulóját ünneplő intézet bemutatta kutatási eredményeit és tevékenységét is.
Egyik legfontosabb természeti erőforrásunk a talaj, amelynek állapotára és fontosságára hívja fel a figyelmet minden évben a Magyar Talajtani Társaság. A Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság, valamint a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar idén immár harmadik alkalommal csatlakozott a kampánynaphoz. A kutatók a Nyíregyházi SZC Vásárhelyi Pál Technikum és az Újfehértói Tangazdaság területén tártak fel egy-egy talajszelvényt.
A legújabb haltani kutatási eredményekről, a halfaunáról, illetve az őshonos és a jövevény halfajokról esett szó egyebek mellett a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán tartott Magyar Haltani Konferencián. A Magyar Haltani Társaság által szervezett tanácskozás 64 résztvevője 18 előadást hallhatott.
Csaknem 203 napot töltöttek az űrben és több mint 3200-szor kerülték meg a Földet. Az első magyar űrnövény-kísérlet, a VITAPRIC-program mintái visszatértek a Nemzetközi Űrállomásról. A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar kutatói Kapu Tibor kutatóűrhajóstól vették át tudományos munkájuk kísérleti anyagait hétfőn a DE Biodrome-ban, a HUNOR-program űrnövény-kísérlet és az egyetemi űrpaprika otthonában. A kutatás ezzel új szakaszába lép a debreceni szakemberek számára.
Szakmai látogatást tett a Debreceni Egyetem agrárdelegációja az Egyesült Államokban azzal a céllal, hogy erősítse a nemzetközi oktatási és kutatási együttműködéseket, valamint továbbfejlessze a meglévő partnerkapcsolatokat. A megbeszélések az agrárinnováció, az állategészségügy, a biotechnológia és a mérnöki kutatások területét érintették.
A kukorica termésátlaga tavaly 5,1 tonna/ hektár volt. A XVII. Kukorica Termésverseny helyezettjei ennek többszörösét, hektáronkénti 15,8 és 13,9 tonnás eredményt tudtak elérni – derült ki az országos verseny díjátadóján a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Karán. A termelők 5 hektáros területtel jelentkezhettek, 14 parcella teljesítményét vizsgálták a zsűriző szakemberek.