A leggyakrabban az obezitás során fellépő anyagcsere-zavarok nyomán a perifériás szövetekben kialakuló elváltozások következményei a szív és érrendszer különböző megbetegedései. A Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) kutatói ezekre a folyamatokra kerestek molekuláris magyarázatokat, illetve új diagnosztikus és kezelési célpontokat a 2016-ban elindult, másfél milliárd forintos Európai Uniós forrásból megvalósított projekt keretében. Az Új molekuláris mechanizmusok, diagnosztikus és terápiás célpontok metabolikus és kardiovaszkuláris kórképekben című, GINOP-2.3.2-15-2016-00006 azonosítószámú projekt 1 439 117 609 Mrd Ft. uniós támogatási összeg elnyerésével valósult meg.
A leggyakoribb betegségekben – mint a cukorbetegség, érelmeszesedés, stroke és a szívelégtelenség – meghatározó szerepet játszik a metabolikus, azaz anyagcsere-folyamatok zavara. A szénhidrát-, zsír- és aminosav-anyagcserének a sejtek önemésztésével, autofágiájával is összekapcsolt fiziológiás és az obezitás kialakulásával megjelenő kóros folyamatai döntően határozzák meg a szervek működését. A perifériás szövetekben kialakuló elváltozások közvetlen következményei a szív és érrendszer megbetegedései, ezért folyamatában kell kezelni a zsírszövetben, a vázizomban vagy a májban lezajló kóros folyamatokat és a kialakuló szív és érrendszeri komplikációkat a molekuláris okok kutatása során.
A Debreceni Egyetem (DE), a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a Szegedi Biológiai Központ (SZBK) a most zárult közös pályázatban vázolt kutatási programja ezen elv mentén a klinikailag nem, vagy csak részben megoldott problémákra (obezitásban a zsírsejtképződés és termoreguláció zavara, a diabétesz és a metabolikus szindróma szöveti háttere, a szívelégtelenség) keresett molekuláris magyarázatokat, és azok alapján új transzlációs diagnosztikus és kezelési célpontokat. Az intézmények kiemelkedő kutatócsoportjainak részvételével kiválósági együttműködésével jött létre biotechnológiai és gyógyszeripari cégekkel partnerségben.
Az Új Széchenyi Terv keretében megvalósított projektben a három intézmény részéről összesen 132 fő vett részt szakmai megvalósítóként, közülük 48 kutatói és 26 fő technikai munkatárs alkalmazás volt. A résztvevő kutatócsoportok 11 új kutatási programot alakítottak ki. A pályázati forrás támogatásával 141 közlemény született, 24 fiatal kutató szerzett PhD-fokozatot, 7 új egyetemi kurzus indult el, 10 vállalkozási/ipari együttműködés jött létre. A közlemények közül 104 tudományos cikk az adott szakterület legjobb 25%-ába tartozó folyóiratban jelent meg. Valamennyi kutatócsoport közölt az MTA/MTMT besorolása szerinti D1 (legmagasabb) minősítésű folyóiratban. A közlések óta eltelt rövid idő ellenére a megjelent cikkeket több mint 3500 alkalommal idézték.
A projekt szakmai összefoglalója és a közlemények részletes listája elérhető a konferencia weboldalán:
https://konferencia.unideb.hu/hu/szakmai-anyagok-az-uj-molekularis-mecha...
További információ kérhető: Prof. Dr. Fésüs László szakmai vezető