Tegyünk az elhízás ellen!

Az elhízás cukorbetegséget, ér-, illetve daganatos megbetegedéseket is okozhat, és növeli a koronavírus-fertőzés súlyos tüneteinek kialakulását. A szakemberek május 22-én, az európai elhízás elleni napon, a testmozgás és a megfelelő táplálkozás fontosságát hangsúlyozzák.

A túlsúly és az elhízás korunk egyik legnagyobb népegészségügyi jelentőségű kihívása, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a 10 legfontosabb egészségügyi probléma közé sorolta. Magyarországon nemzetközi összehasonlításban is magas az elhízottak aránya. A kor előrehaladtával a testsúly általában nő, így a 60-70 évesek között már mind a nők, mind a férfiak mintegy 40%-a elhízott. E kórállapot egyre több fiatalt is érint, minden negyedik- ötödik magyar serdülő küzd súlyproblémákkal. A túlsúly és az elhízás azon túl, hogy esztétikai problémát jelent, számos betegség kialakulására hajlamosít. 

- Kiemelendő a magas vérnyomás, a magas vérzsír szintek és a cukoranyagcsere zavara, melyek együttes fennállása esetén metabolikus szindrómáról beszélünk. A 2-es típusú cukorbetegségben szenvedők több mint 90%-a túlsúlyos vagy kövér. Elhízásban felgyorsul az érelmeszesedés folyamata, mely koszorúér-, illetve agyérbetegség és perifériás érbetegség kialakulását eredményezi – sorolta a hirek.unideb.hu kérdésére Somodi Sándor, a DE ÁOK Sürgősségi Orvostani Tanszék egyetemi docense, a DE KK Sürgősségi Klinika szakorvosa. 

A szakember hozzátette: számos kutatás megerősítette, hogy az elhízottaknál gyakrabban fordulnak elő bizonyos daganatos megbetegedések is, nőknél az emlő-, a petefészekrák, férfiaknál a prosztatarák, mindkét nemre vonatkozóan pedig a vastagbél- és végbélrák. Az elhízás emellett reumatológiai betegségekhez, derékfájás, csípő-, és térdízületi bántalmak kialakulásához vezethet. Somodi Sándor ugyanakkor kiemelte, hogy az elhízás a koronavírus-fertőzés súlyosságát is negatívan befolyásolja. 

- Ebben, az elhízásnál eleve észlelhető alacsony aktivitású gyulladásnak, a megváltozott légzésmechanikának, a tünetmentesen jelen lévő, vagy tünetekkel járó társbetegségeknek, az immunrendszer csökkent aktivitásának van kiemelt szerepe. Elhízott betegekben nagyobb eséllyel alakul ki az ún. „cytokin vihar” jelensége, mely a koronavírus-fertőzés súlyos lefolyásához vezet – ismertette Somodi Sándor. 

A testsúlyfelesleg kialakulásának hátterében szinte minden esetben ott áll a fokozott táplálékbevitel és a csökkent mértékű fizikai aktivitás. Számos egyéb tényező is hozzájárulhat azonban a testsúlynövekedéshez. Ilyenek lehetnek a hormonális okok (pajzsmirigy-alulműködés, mellékvesekéreg túlműködés, klimax), melyek jól kezelhetők. Több gyógyszernek is van testsúlynövelő hatása. Ide tartoznak az antidepresszánsok, az inzulin, szteroid hormonok, a hormonális fogamzásgátló tabletták. Sok esetben pedig bizonyos élethelyzetek okoznak elhízást, például a sportolás abbahagyása, a dohányzásról való leszokás, munkahelyváltás, vagy az éjszakai munkavégzés. 

A már kialakult túlsúly esetén nem marad más, mint a testsúlycsökkentés. Ehhez a legtöbb betegnél gyökeres életmódváltás szükséges, amely egy komoly elhatározást igényel. 

- Legfontosabb a táplálékbevitel mérséklése és a testmozgás mértékének növelése. A táplálkozásnál lényeges a rendszeres, legalább napi háromszori étkezés, azon belül a vacsora mennyiségének csökkentése, minél több zöldség és gyümölcs fogyasztása, a finomított szénhidrátok, édesipari termékek lehetőség szerinti kerülése, minél több kalóriamentes folyadék fogyasztása. A testmozgás fokozására kézenfekvő eszköz a mindennapi tevékenységekbe beépíthető mozgás mértékének növelése, például mellőzzük a lift és mozgólépcső használatát, rövid távra gyalog menjünk, autó helyett biciklivel közlekedjünk – javasolja a szakorvos. 

Mindezek eredményeképpen fittebbnek érezhetjük magunkat, csökkenthetjük a testsúlyunkat, és megelőzhetjük a szövődményeket, egészségesebb és hosszabb életet élhetünk. Minderre az európai elhízás elleni naphoz (május 22.) kapcsolódva is felhívják a figyelmet a szakemberek. 

Sajtóközpont - CzA