Középpontban a különleges bánásmódot igénylők

Minden eddiginél nagyobb érdeklődés mellett rendezte meg a VII. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferenciát a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar, valamint a Különleges Bánásmód Interdiszciplináris Folyóirat. Az online szakmai tanácskozáson hat szekcióban mintegy 50 előadás hangzott el.

Brazíliából, Indonéziából, Kazahsztánból, Lengyelországból, Romániából, Észak-Makedóniából és Törökországból is csatlakoztak szakemberek a DE Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar online tanácskozásához. A VII. Különleges Bánásmód Nemzetközi Interdiszciplináris Konferencia célja az volt, hogy fórumot biztosítson a különleges bánásmódot igénylő gyermekekkel foglalkozó kutatóknak, elméleti és gyakorlati szakembereknek tapasztalataik, valamint szakmai ismereteik megosztására.

- A Különleges Bánásmód konferencia már a Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar hagyományai közé tartozik, amelynek sikerét és elismertségét mutatja az évről évre egyre nagyobb érdeklődés. Idén a rendezvény támogatója a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottságának Gyógypedagógiai Albizottsága, amelynek újraszerveződése hatalmas lehetőséget jelent a hazai gyógypedagógiai oktatás és kutatás számára – hangsúlyozta nyitóbeszédében Gortka-Rákó Erzsébet, a Debreceni Egyetem Gyermeknevelési és Gyógypedagógiai Kar dékánja.

A konferencián hazánk valamennyi gyógypedagógiai intézete képviseltette magát. Mező Katalin, a DE GYGYK Gyógypedagógiai Intézet adjunktusa, a tanácskozás szervezője kiemelte: a szakmai fórumot már nemzetközi szinten is jegyzik. A tanácskozás rámutatott, arra hogy a témában jelentősen megnőtt az igény a széleskörű szakmai és nemzetközi egyeztetésekre.

A konferencia egyik meghatározó témája a gyógypedagógiai kutatások etikai kérdése volt. Perlusz Andrea, a Magyar Tudományos Akadémia Pedagógiai Bizottság Gyógypedagógiai Albizottságának elnöke szerint paradigmaváltás történt a fogyatékossággal élők jogai területén.

- Az új értelmezés szerint a fogyatékosság az egyén és a környezet összeillésének zavara. Ezért a fogyatékossággal kapcsolatos akadályok leküzdhetők. Az új megközelítés a szakembereket arra ösztönzi, hogy kutatásaikba bevonják a fogyatékossággal élőket, és nem mint vizsgálati alanyokat, hanem mint szakmai partnereket. A kutatások ugyanis nem lehetnek elég megalapozottak a személyes tapasztalat nélkül. Ez azért is kiemelten fontos, mivel több mint 1 milliárd fogyatékossággal élő él a Földön – fejtette ki Perlusz Andrea.

A konferencia témái között szerepelt a korszerű logopédiai és nyelvészeti kutatások, módszerek és jó gyakorlatok, a tehetséggondozás elméleti és gyakorlati megközelítései, az óvodai és iskolai fejlesztések lehetőségei, a különleges bánásmód szociálpedagógiai vonatkozásai, valamint a kulturális sokszínűség és tudás. A GYGYK kiemelten fontosnak tartja a tehetséggondozást, ezért a rendezvényen a Tehetséggondozó Programokban résztvevők és a PhD-hallgatók külön szekcióban mutathatták be kutatási eredményeiket.

Sajtóiroda - ÉE