Növénytermesztési kutatás-fejlesztési projekt a kiváló minőségű sertéshús érdekében

2016 | 11. | 09.
BÓLY ZRT., KAPOSVÁRI EGYETEM, DEBRECENI EGYETEM KONCORZIUMA

SAJTÓKÖZLEMÉNY 

NÖVÉNYTERMESZTÉSI KUTATÁS-FEJLESZTÉSI PROJEKT A KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ SERTÉSHÚS ÉRDEKÉBEN

Kaposvár, 2016. november 09. – A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt., a Kaposvári Egyetem és a Debreceni Tudományegyetem konzorciuma egy jelentős, 4 éven átívelő növénytermesztési és takarmánygyártási kutatás-fejlesztési projektet indított 2016 őszén, amit a Széchenyi 2020 Program keretében, az Európai Unió és Magyarország Kormánya társfinanszírozásával – 1,937 milliárd forint vissza nem térítendő támogatással – valósítanak meg. A program célja olyan növénytermesztési és takarmányozási technológiák kidolgozása, melyek kiváló minőségű és nagy élvezeti értékű sertéshús előállítását teszik lehetővé.
A konzorcium a szakterület kiemelkedő, nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező szereplőinek együttműködésére épül. A kutatási program célja olyan, a haszonállatok számára magas emészthető táplálóanyag hozamú takarmányok új gyártási technológiáinak kidolgozása, amelyek kiemelkedő minőségű sertéshús előállításához szükséges takarmányok termelését teszik lehetővé.
A jelenlegi hárommillió egyed körüli hazai sertésállomány éves takarmányigénye meghaladja az 1,2 millió tonnát, ami – Magyarország Kormánya sertéságazat fejlesztési programjának megvalósulása esetén – 2,5 millió tonna fölé emelkedhet. Miután a sertéshús előállítása során a takarmányozási költségek aránya 70% fölötti, fontos, hogy a gazdasági állataink takarmányozása a lehető leghatékonyabb legyen. Ehhez az szükséges, hogy a megtermelésre kerülő abraktakarmány-bázist olyan fajtákból/hibridekből (kukorica, búza, árpa, szója) állítsuk elő, amelyek nem csak a termés-mennyiség és annak kémiai összetétele szempontjából megfelelőek, hanem magas emészthető táplálóanyag hozammal is rendelkeznek.
A konzorciumi tagok olyan technológiákat dolgoznak ki, amelyek emésztésfiziológiai szempontból is minősített hazai gabonák és fehérjeforrások nemesítésére, termesztésére és takarmányozási célú felhasználására épülnek úgy, hogy jövőbeni alkalmazásuk jelentős ökonómiai és ökológiai előnyöket jelentsen az ágazat számára. A minőségi takarmányok iránt mutatkozó növekvő igény, valamint a klímaváltozás által kiváltott hatások indokolttá teszik olyan agrotechnológiai fejlesztések végrehajtását, amelyek révén a takarmánybiztonság és élelmiszerbiztonság a társadalom és a gazdaság igényeihez igazodva hosszútávon is fenntartható.
A munka során a kutatásban résztvevők kiemelt figyelmet szentelnek a takarmányok toxinmentességének, hiszen ezen anyagok (mikotoxinok) egészségkárosító hatása jelentős károkat okoz az állattenyésztőknek (nagyobb mortalitás, kedvezőtlenebb reprodukciós teljesítmény, kisebb növekedés a haszonállatoknál, kedvezőtlen takarmányértékesítés).
A jelentős gazdasági haszonnal kecsegtető eredmények legkorábban 2020-ban mutatkozhatnak meg, ugyanis akkorra fejeződik be a huszonhat önálló kutatási feladatból álló, hat szakmai blokkra tagozódó K+F+I program.

A kidolgozandó fejlesztések során kikísérletezett megoldások/technológiák fenntartható módon történő hasznosulását a mezőgazdaság területén az ország egyik meghatározó K+F+I tevékenységet végző agrárvállalkozása, a Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt. szavatolja, mivel a cég gondoskodik a végtermékek értékesítéséről. A konzorcium a két egyetem révén ötvözi a szakterülethez kötődő jelentős eredményeket felmutató kutatói szférát, a Bóly Zrt. révén pedig a piacorientált K+F+I tapasztalatokat és az üzleti szemléletet.
További információ:
Éder Tamás
PR és vállalati kapcsolatok igazgató, Bonafarm Zrt.
e-mail: eder.tamas@bonafarm.hu

 

Háttér-információ:

A Bonafarm Csoporthoz tartozó Bóly Zrt. Magyarország egyik meghatározó mezőgazdasági vállalkozása az agrár-innováció területén. A rendelkezésre álló 14.700 ha szántó terület – 2.200 ha korszerű öntözőtelep – a kiindulási alapja és egyben a K+F+I tevékenységek generátora az új és újszerű technológiai eljárások fejlesztésének, az egyes termesztéstechnológiai elemek közel optimális mértékének alkalmazásában. A korszerű állattenyésztési telepek (sertéstelepek; éves szinten több mint 130 ezer hízósertés) és a takarmány előállító üzemek közös jellemzője a legkorszerűbb technológia alkalmazása és lokális adaptálása, kutatóintézetek és egyetemek humán erőforrásának konstruktív/innovatív bevonásával.
A Kaposvári Egyetem Magyarország egyik legmodernebb, legszebb egyetemi komplexuma, amely a hallgatók igényeit is figyelembe véve a képzés magas színvonalát helyezi előtérbe. Egyetemünk négy kara (Agrár- és Környezettudományi Kar, Gazdaságtudományi Kar, Pedagógiai Kar és Rippl-Rónai Művészeti Kar) olyan egyedülálló intézményegységekkel egészül ki, mint az Egészségügyi Központ, valamint az Agrár Központhoz tartozó Pannon Lovasakadémia, a Vadgazdálkodási Tájközpont, és a Tan- és Kísérleti Üzem és Takarmánytermesztési Kutató Intézet, melyek hozzájárulnak hallgatóink gyakorlati ismereteinek elmélyítéséhez.
A Debreceni Egyetem több mint négy és fél évszázados, megszakítás nélküli történetével ma az ország legrégebben, folyamatosan ugyanazon városban működő felsőoktatási intézménye, az egyik legnagyobb hazai oktatási komplexumként a magyar felsőoktatási rendszerben kiemelkedő jelentőséggel bíró szereplő. Nemzetközi szinten is kimagasló képzési, kutatási és innovációs kapacitásokkal, tudományos eredményekkel rendelkezik, amelyekre alapozva a nemzetstratégiai célok megvalósításában jelentős szerepet tölt be, továbbá egyike a világ 500 legjobb egyetemének.
A közel 30.000 hallgatóból álló diákközösség 14 karon, komoly szakmai értékeket felmutató intézményben gyarapíthatja tudását. Mint tudományegyetem a legszélesebb képzési vertikummal rendelkező szellemi központként vált ismertté Magyarországon, mely részt vállal a versenyszféra, az üzleti élet, a helyi önkormányzat társadalmi-gazdasági életében egyaránt.

Közzététel dátuma: 
2016. november 09.

Letölthető dokumentumok