A díszjelvények története

2020. január 14. - 12:06 Felejthetetlen látvány a Debreceni Egyetem ünnepi alkalmain a talárba öltözött, gerundiumot vivő diákok mögött ugyancsak talárt és rektori, dékáni láncot viselő egyetemi méltóságok bevonulása. A máig használt jelképek története csaknem egyidős az intézménnyel.

Azt azonban kevesen tudják, hogy a karokat jelképező gerundium csúcsdíszek, valamint a rektori, dékáni láncok és medálok több mint 100 esztendeje készültek az első világháborúban hadizsákmányként szerzett ágyúk bronzából, emlékeztetve arra, hogy az egyetem több hallgatója és oktatója is harcolt a haza védelmében.
Az egyetemi tanács nevében 1915 szeptemberében Bernolák Nándor rektor intézett kérést a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez:


„… méltóztassék… előterjesztést tenni az iránt, hogy az egyetemek szokásos jelvényeit részünkre a diadalmas háború győzelmes csatáiban hódított hadi anyagból méltóztassék legkegyelmesebben adományozni.” – olvasható a Debreczeni magyar Királyi Tudományegyetem 1915/16-os tanévéről szóló évkönyvében.
Hosszú hónapok teltek el, mire a kedvező válasz megérkezett: az egyetem engedélyt kapott arra, hogy rektora és dékánjai viselhessék a szokásos díszjelvényeket, valamint „A hadügyminiszter utasíttatott, hogy a szükséges anyagot rendelkezésemre bocsássa…”.

Jankovich Béla miniszter figyelme még ennél is tovább terjedt, ugyanis nem csupán a szükséges anyag biztosításáról gondoskodott, hanem – mivel véleménye szerint indokolt volt az iparművészeti megoldás – a botok, láncok, de még a díszruhák megtervezésére is gondolt:  „…tudatom a tekintetes Tanáccsal, hogy a díszjelvények (rektori és dékáni láncok, valamint pedellusi botok)… tervezésére és kivitelezésére Zutt Richárd magyar királyi iparművészeti tanárt kértem fel… – olvasható az évkönyvben.

Richard Zutt (1887-1938) a korszak kiemelkedő ötvös és éremművésze volt, Münchenben tanult, majd Firenzében alkotott. Budapestre 1912-ben hívták meg tanárnak. 1917-ben alapította meg a Magyar Művészeti Műhelyt, és egészen a 1925-ig a fővárosban dolgozott. 1938-ban Szuezben halt meg.

Mivel az 1912-ben öt karral (református hittudományi, jog- és államtudományi, bölcsészet-, nyelv- és történettudományi, mennyiség- és természettudományi, orvostudományi) alapított egyetem 1914-ben három karral kezdte meg működését, elsőként a bölcsészet, a teológia és a jog jelképei készültek el.

Bernolák Nándor rektor útmutatásai alapján a művész megkezdhette a munkát: „A láncok nagysága és alakja megfelelhet a budapesti és kolozsvári egyetemen viselt hasonló láncoknak… Az egyes láncszemek alakját lehetőleg valamely magyar motívum, esetleg debreczeni lelet, vagy műtárgy modern kiképzésével lehetne meghatározni.”


Részletesen leírta elképzeléseit a gerundium-díszekkel kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy az intézményt a magyar állam létesítette és tartja fenn a város támogatásával, olyan nemes tradíciók átvételével, mint az ősi református kollégium hagyományai. A rektor elképzelései alapján valósult meg az egyetemet jelképező gerundium, tetején a Debrecen város címerét idéző zászlót tartó báránnyal.

1916-17-es tanévre elkészült díszek kiegészítéseként díszes talárok is készültek, ugyancsak Zutt Richárd tervezésében. Ahogy Láng Nándor rektor fogalmazott: „A megbízott művész oly remekeket alkotott e díszjelvényekben, melyekre nemcsak egyetemünk, hanem a magyar iparművészet is méltán büszke lehet.”


A bölcsészek kari botját bagoly díszíti, amely a könyv fölött elmélyedt tudóst jelképezi – mind a mai napig.  Kalandos sors jutott a jogi kar gerundiumának, hiszen Justicia - a jogi kar 1949-ben kezdődő szüneteltetését követően – több mint 40 évig pihent Vincze László egykori rektori titkár íróasztalfiókjában, hogy végre újra elfoglalhassa méltó helyét az egyetemi jelképek társaságában.

Kalandos sors jutott a teológia dékáni láncának és gerundiumának is. A kar működése 1950-ben megszűnt az egyetemen, ugyanabban az évben augusztus 25-től, mint Debreceni Református Teológiai Akadémia működött tovább, egészen a Debreceni Református Hittudományi Egyetem 1997-es megalakulásáig, amelynek ünnepségein ma is az eredeti, kakasos gerundiumot és dékáni láncot használják.

Az egyetemi jelképek száma mára jelentősen kibővült, hiszen az intézményben 14 kar működik, valamennyi saját gerundiummal rendelkezik, azonban az újonnan készült dékáni láncok is teljesen megegyeznek az eredetivel, kiegészülve a kari színekkel, amelyek mind a dékánok, mind pedig a diákok viselnek talárjukon.

Az ünnepségeken pedig ma is hármat koppant a bárányos gerundiummal a botos diák, és elhangzik a több mint egy évszázada használatos mondat: Kérem, álljanak fel, az egyetem vezetése bevonul…

Sajtóiroda - BZs

Forrás:
A Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem évkönyve az 1915/1916. tanévről
A Debreczeni Magyar Királyi Tudományegyetem évkönyve az 1916/1917. tanévről
Fekete Károly: Református teológiai oktatás a Debreceni Egyetem keretein belül 1912-1950.
A Debreceni Egyetem története 1912-2012
Debreceni Egyetem öltözködési kódexe