Növénytermesztési tanácskozás - 2021

2021. szeptember 06. - 10:16 Korszakváltás után és előtt a növénytermesztésben címmel rendezte meg a Debreceni Egyetem MÉK Növénytudományi Intézet idei növénytermesztési tanácskozását. A szakmai fórumon a piaci tendenciákról, az új kutatási eredményekről tájékozódhattak a gazdálkodók.

- A Debreceni Egyetem feladata, hogy magasan képzett szakembereket biztosítson az átalakuló agráriumnak – hangsúlyozta Stündl László, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi Kar dékánja a XXVIII. Búza- és a XXIV. Kukorica-, Napraforgó- és Szójatanácskozáson.

A kari vezető kiemelte: a Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar oktatási tevékenységét még gyakorlatorientáltabbá kell tenni, a duális képzéseket, valamint a rövid idejű képzéseket pedig úgy kell továbbfejleszteni, hogy azok a legkorszerűbb ismereteket biztosítsák az agrár szakembereknek, és könnyen elérhetőek legyenek számukra.

- Az egyetem tudásbázisára alapozva kutatási infrastruktúránkat felhasználva olyan szolgáltatást nyújthatunk a mezőgazdasági vállalkozásoknak, amellyel segíthetjük a felmerülő problémák megoldását, közösem munkálkodva így a jövő agráriumáért – mondta Stündl László.

A járványhelyzet számos területen befolyásolta, átalakította a termelést, az alapanyagok beszerzését, az értékesítést. Az olajosnövények felvásárlási ára jelentősen nőtt az elmúlt két évben. A pálma, a szója, a repce és a napraforgó árát az időjárás és a járványhelyzet okozta munkaerőhiány is tovább növelte – hangzott el a szakmai fórumon.

- Az idei év rekordhozamú búzatermelését hozott. Kisebb területen, 850 ezer hektáron, mintegy 6 tonnás országos termésátlagot eredményezett. Megyei szinten is kimagasló volt a termés, Hajdú-Bihar megyében 7,2 -7,3 tonna volt a termésátlag – ismertette az idei eredményeket Pepó Péter, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Növénytudományi Intézetének egyetemi tanára.

Pepó Péter szerint még vannak tartalékok a búzában. Egyes fajták esetében a 25 tonna/hektár is elérhető mesterséges körülmények között, kisparcellás, egyetemi kísérletekben 13-14 tonnás termésre is volt már példa.

- Kutatásaink eredményei szerint a nem megfelelő fajta kiválasztásával hektáronként akár 1- 3 tonna is lehet a terméskiesés – hangsúlyozta Pepó Péter professzor.

A tanácskozás tagjai az rendezvény keretében ellátogattak a DE Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság Látóképi Növénytermesztési Kísérleti Telepére, ahol a kukorica, napraforgó és szója tartam-, fajta-, valamint öntözési kísérletek mellett a kukorica és napraforgó legújabb növényvédelmi technológiáival ismerkedtek meg a szakemberek. 

Sajtóiroda - ÉE