Online tér a zenei oktatásban

2021. július 20. - 10:03 A virtuális művészeti oktatás tapasztalatait és hatását, valamint a kultúrafogyasztás új megjelenési formáit vizsgálta kutatásában a Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, a DE Zeneművészeti Kar és A Jövő Művészetéért Alapítvány közös művészetpedagógiai kutatócsoportja.

A koronavírus-járvány a zeneoktatást is alapjaiban alakította át, a számítógépes technológiák elterjedésével a művészeti oktatásban is megjelent a digitális infrastruktúra. A képzések átkerültek az online térbe, ezzel új kihívások és új lehetőségek adódtak. A tavaly ősszel indult kutatás célja az volt, hogy feltérképezze a kreatív ötleteket, a tanulók aktivitását segítő tanári motivációstratégiákat, és, hogy az értékes online segédanyagokat hogyan lehet adaptálni egy korszerű művészetoktatási rendszerbe.

A Debreceni Egyetem Nevelés- és Művelődéstudományi Doktori Program, a DE Zeneművészeti Kar és A Jövő Művészetéért Alapítvány közös művészetpedagógiai kutatócsoportja novemberben kezdte vizsgálni az alap-, közép- és felsőfokú művészetoktatási intézményekben tanító zenetanárok (hangszeres és magánének, valamint szolfézs és zeneelmélettanárok, korrepetitorok, zenekar- és kórusvezetők) online művészeti oktatáshoz fűződő tapasztalatait és a távoktatás hatását. Az adatgyűjtés márciusig tartott, majd június végéig összegezték az eredményeket.

A kutatók többek között arra voltak kíváncsiak, hogy a zenepedagógusok megismerték-e a művészeti előadások megjelenésének új online formáit, ezek mennyiben helyettesítették vagy pótolták az élő művészeti rendezvényeket, hogyan változott meg az oktatás módszertana, milyen előnyei és korlátai vannak az internetes platformoknak, mi a tanulsága az online oktatásnak, és milyen módszereket érdemes bevonni a hagyományos tanítási modellbe.

- Olyan területtel foglalkoztunk, amit korábban elképzelni sem tudtunk. A kutatásból leszűrhető, hogy a pandémia előtti állapot nem fog ugyanolyan mértékben visszaállni, és inkább a hibrid oktatási forma felé tolódhat el a művészeti képzés is. Azt akartuk felmérni, hogy egy sokkhatás eredményeképpen miként tud átállni a művészeti nevelés egy másfajta rendszerre. Mint kiderült, érzetet, mozdulatot nem lehet digitálisan tanítani, hangszert sem lehet online hangolni. A digitális eszközök beépültek a mindennapi munkába, segítették az oktatást, bebizonyosodott ugyanakkor, hogy a megfelelő technikai feltételek hiánya, az olykor instabil internetelérés miatt az online történő élő zenélés sem működőképes, az előre felvett zenei gyakorlatok viszont annál inkább hatékonyak. Ezzel fejlődött a hallgatók önismereti és kritikai képessége is. A legnagyobb problémát a csoportos zenei foglalkozások megtartása jelentette, a többszólamú hangzást ugyanis nem lehetett megfelelő módon online biztosítani. A közösségi élmény így egyáltalán nem jelent meg a digitális művészeti oktatásban – hangsúlyozta Váradi Judit kutatásvezető, a Zeneművészeti Kar docense.

A felmérésből az is kiderült, hogy a pandémia okozta bezártság miatt az oktatókra a hagyományos zenetanítás mellett komplexebb feladat is hárult.

- Pozitív eredmény, hogy az iskolákban minimális lemorzsolódást tapasztaltunk, ami nagyban köszönhető a zenepedagógusnak. A bezártság mentális problémát okozott gyerekeknél és felnőtteknél egyaránt, a zenetanítás során azonban szorosabb kapcsolat alakult ki a tanítvány és az oktató között. Ez a kommunikációs kapcsolat online is megmaradt, sőt erősebb lett. Sok zenetanár számolt be arról, hogy a gyerekek nagyon igényelték a mindennapi beszélgetést, így az elszigeteltség, a bizonytalanság, a frusztráció, a félelem kezelése is szükségessé vált. A zenepedagógus ebben is nagyon fontos szerepet játszott – tette hozzá.

A tanárokból, oktatókból, művészekből álló tizennyolc fős kutatócsoport online kérdőívek segítségével készítette a felmérést összesen több mint 350 hazai és külföldi intézményvezetővel, zenepedagógussal. A kapott válaszok alapján vonták le a szakmai következtetéseket.

A kutatásról nyolc szakmai írást tartalmazó tanulmánykötet is készült, amelybe a legfontosabb eredmények és témák kerültek. A tervek szerint a tapasztalatokat a jövőben az online oktatás gyakorlatában alkalmazhatják majd.

„Az online tér megjelenése a zeneművészeti oktatásban és a hangversenylátogatásban” című kutatást a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete támogatta.

Sajtóiroda - BZ