Egyedülálló népegészségügyi kutatás

2021. május 10. - 14:41 A korai halálozásért leggyakrabban felelős megbetegedések hátterében álló genetikai és környezeti kockázati tényezőket azonosították a most záruló ötéves projekt keretében a Debreceni Egyetem népegészségügyi szakemberei. A program kiemelten foglalkozott a roma lakosság helyzetével.

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal által a 2016-2021 közötti időtartamban 1,464 milliárd forint összeggel támogatott, „A magyar gazdaság versenyképességének növelése a lakosság egészségi állapotát javító népegészségügyi intervenciók célcsoportjainak és tartalmának azonosítása révén” című projekt (GINOP-2.3.2-15-2016-00005) a Debreceni Egyetem három karának (Általános Orvostudományi Kar, Népegészségügyi Kar, valamint Gazdaságtudományi Kar) együttműködésében valósult meg.

Ádány Róza, a DE Általános Orvostudományi Kar Népegészség- és Járványtani Intézet professzora, a projekt szakmai koordinátora a hétfői online zárórendezvényt megelőző sajtótájékoztatón beszélt a program részleteiről és az elért eredményekről. Az ötéves projekt során hat munkacsoportban összesen 180 szakember dolgozott, közülük 98-an a Debreceni Egyetem vezető, illetve fiatal kutatói.

A szakmai vezető kifejtette: a magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rendkívül kedvezőtlen halálozási mutatóinak hátterében a daganatos betegségek mellett a szív-érrendszeri és anyagcsere-betegségek játszanak meghatározó szerepet. Mivel ezen betegségek kockázati tényezői jelentős átfedést mutatnak, ezért a hat munkacsoport keretében végzett kutatások ezen megbetegedések hátterében álló genetikai és környezeti tényezők feltárására, és azok súlyának jellemzésére irányultak. A cél nem pusztán a betegség-kockázatok és -terhek pontos jellemzése volt, de a megelőzés támadáspontjainak azonosítása is.

- A felmérés adatainak összehasonlítása a korábban (2004-ben, 2011-ben és 2014-ben) végzett vizsgálatok eredményeivel, ráirányítja a figyelmet az elmúlt másfél évtizedben lezajlott kedvezőtlen változásokra, az elhízás, a magasvérnyomás- és a cukorbetegség kockázatának növekvő tendenciájára - mind a roma, mind a teljes populációt tekintve. A V4 országok közül Magyarországon a legrosszabb a helyzet a korai  (20-64 éves korcsoportban bekövetkező) halálozások tekintetében, melyekért a legtöbb esetben a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek a felelősek. Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra, hogy ezeknél a megbetegedéseknél az életmódtényezők felülmúlják még a jelentős kockázatnövelő szereppel bíró genetikai tényezők súlyát is, így a lakosság egészségműveltségének, az egészséggel és betegséggel kapcsolatos tájékoztató anyagok megértésére való képességének javítása kitüntetett jelentőséggel bír – jelentette ki a professzor.

A szakember kiemelte, hogy A fizikai aktivitás és az egészség kapcsolata, mozgásszervi betegségek megelőzése munkacsomagban végzett kutatások eredményei nemzetközi szinten is megjelentek, amely áttörést jelent az intézményben folyó sporttudományi kutatások tekintetében.

- A kutatás eredményei nemzetközi jelentőségűek, mert nemcsak a hazai lakosság esetében alkalmazható az összegyűjtött ismeretanyag népegészségügyi programok tervezéséhez, célcsoportok, indikátorok, vizsgálandó paraméterek azonosításához, monitorozásához. Ezt igazolja a kutatási eredményekről megjelent cikkek száma és minősége – sorolta Ádány Róza professzor.

A 2021. május 31-ig tartó projekt keretében 128 nemzetközi közlemény jelent meg – köztük 54 magyar nyelven is – a publikációk összesített impakt faktora 399,6 volt, és az elmúlt 5 év alatt 32 PhD-hallgató szerzett tudományos fokozatot. Utóbbi kapcsán a szakmai vezető az utánpótlásképzés fontosságát hangsúlyozta, és reményét fejezte, hogy minél több fiatal kutató marad a népegészségügyi kutatások területén és ehhez az ösztönzők is rendelkezésre állnak majd.

A kétnapos zárórendezvény keddi programjáról szólva Ádány Róza professzor kiemelte Piroska Östlin, a WHO Európai Irodájának regionális egészségpolitikai tanácsadójának az európai közös népegészségügyi programról szóló előadását, valamint a COVID-19 járvány népegészségügyi vonatkozásait feldolgozó előadásokat. Utóbbiakat Martin McKee, a London School of Hygiene and Tropical Medicine professzora, a European Observatory on Health Systems and Policies tudományos igazgatója, a Pan European Commission on Health and Sustainable Development Tudományos Tanácsadó Testületének elnöke, Szentes Tamás korábbi országos tisztifőorvosi feladatokért felelős helyettes államtitkár és Oroszi Beatrix, az ITM vezető epidemiológusa, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ megbízott igazgatója tartja.

A projekt eredeményeit bemutató tanulmány a csatolt dokumentumoknál érhető el.

Sajtóiroda - TPL