Jövőbemutató kutatások

2020. június 16. - 17:35 A Debreceni Egyetemen működő MI-Tudásközpont mesterséges intelligenciára épülő kutatásairól számoltak be a szakemberek az intézmény és a Microsoft keddi közös tájékoztatóján. Az egyetemen a klinikai kutatástól a természettudományi vizsgálatokig számos területen alkalmazzák a korszerű megoldásokat.

Hogyan használható a mesterséges intelligencia a klinikai kutatásokban, a diagnosztikai és terápiás munka hatékonyságának javítása érdekében? Miként lehetséges egy védett, vadon élő lófaj életmódjának tanulmányozása drónokról készített felvételek gépi elemzésével? Hogyan segít a technológia a nyúl génállományának kutatásában? Ezekre a kérdésekre adnak tudományos választ a Debreceni Egyetem Mesterséges Intelligencia Tudásközpontjában dolgozó szakemberek, a Microsoft támogatásával. A mesterséges intelligenciára épített kutatásokról kedden délelőtt – a járványhelyzetre való tekintettel - közös online sajtótájékozón számolt be a felsőoktatási intézmény és a Microsoft.

A hosszú távú szakmai együttműködésnek kettős célja van, egyrészt, hogy a technológiai oktatásnak szerves részét képezzék az olyan modern technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, és ezek kombinációja, másrészt, hogy e technológiákra építve a társadalom számára is hasznos fejlesztések szülessenek, amelyek hozzájárulnak az emberek mindennapi életének javításához.

Pintér Ákos, a Debreceni Egyetem általános rektorhelyettese köszöntőjében kiemelte az intézmény multidiszciplináris jellegét, amely révén számos területen alkalmazzák az informatika legújabb vívmányait.

- A Debreceni Egyetem Magyarország egyik legszélesebb oktatási-kutatási portfólióval rendelkező felsőoktatási intézménye. Küldetésnyilatkozatában deklarált fókuszterülete az egészségipar, emellett az elmúlt években a városba érkező iparvállalatok igényeihez igazodva egyre nagyobb szerepet kap a gép- és járműipar. Ezen tudományterületek fejlesztése elképzelhetetlen az informatika legkorszerűbb eszközeinek és technológiáinak a kiaknázása nélkül – fogalmazott Pintér Ákos rektorhelyettes.

Az együttműködés nyomán az oktatásban is egyre meghatározottabb szerepet játszik a mesterséges intelligencia, a tudásközpont működésével párhuzamosan a felhő- és a MI- szolgáltatások szervesen beépültek az egyetemi tananyagba. Az egyetem Informatikai Karán megvalósuló képzésekről Hajdu András dékán tájékoztatta a résztvevőket.

- A 2019/2020-as tanévben háromról kilencre nőtt az ilyen kurzusok száma, immár 19 oktató adja át a felhő technológiával, mesterséges intelligenciával és gépi tanulással kapcsolatos tudást és csaknem hatszáz hallgató végezte el a Microsoft Azure technológiára épülő kurzusokat – sorolta előadásában Hajdu András, az Informatikai Kar dékánja.

A Debreceni Egyetemen működő MI Tudásközpontban a technológiát állítják az orvosi- és gyógyszerészkutatások szolgálatába. A fejlesztők egy olyan adatközpontot hoztak létre, amely jelenleg 1.3 millió beteg anonimizált vizsgálati és terápiás adatát tartalmazza, s amelyben automatizált a képalkotó és egyéb vizsgálatok szöveges leleteinek feldolgozása, elemzése és rendszerezése zajlik.

- Ennek köszönhetően a kutatók egy laptop böngészőjén, mindenféle speciális szoftver és gépigény nélkül elemezhetik ezt az óriási adattömeget. Olyan elemzéseket futtathatnak, amelyekhez nagy számítási kapacitás szükséges és a megkapott eredményeket használhatják a terápiás és diagnosztikai kutatásaikhoz – magyarázta Emri Miklós, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kar tudományos főmunkatársa. Egy másik kutatásban pedig a házinyúl genetikáját vizsgáló szakemberek munkájához járul hozzá adatok elemzésével ad mesterséges intelligencia. A projektben a genom szekvenálás igen teljesítményigényes folyamata zajlik a Microsoft Azure felhőben.

A klinikai kutatások mellett a természettudományi vizsgálatokban is alkalmazzák a mesterséges intelligenciát. Az egyik fejlesztés a vadon élő lópopuláció kutatásához járul hozzá azzal, hogy drónokkal figyelik a Hortobágyon élő, védett állományt, és a drónfelvételek automatikus elemzéséből származó adatokat használják az állatok életmódjának kutatásához.

Barta Zoltán, a Természettudományi és Technológiai Kar Evolúciós Állattani és Humánbiológiai Tanszék vezetője kiemelte, hogy az állatok egyedi azonosítása és a mozgásmintázatok elemzése révén átfogó képet kapnak a vadlovak többszintes társadalmának viselkedésökológiájáról.

Az előadások kapcsán Merényi Ádám, a Microsoft Magyarország oktatási üzletágának vezetője kifejtette, hogy az MI Tudásközpontok segítségével javul a hazai technológiai oktatás eddig is magas színvonala, nőhet a hozzáadott értékű fejlesztések száma, valamint több lesz az új technológiai megoldásokban is járatos, fiatal szakember a hazai munkaerőpiacon, ezzel nőhet a magyar gazdaság versenyképessége. A Microsoft Magyarország támogatásával fél év alatt országszerte 5 MI Tudásközpontban indult el a munka: a központok egészségügyi, mérnök-informatikus és gazdasági területeket fednek le.

- A Microsoft Magyarország törekvése az, hogy a legmodernebb technológiák, amelyek a tudományt is hatékonyan segítik, mindenkihez eljussanak Magyarországon. Az MI Tudásközpontok révén nemzetközi tapasztalatokat, a legmodernebb technológiáinkat és az ezek használatához szükséges tudást tesszük elérhetővé Magyarországon is, hogy a tehetség és a tudás találkozásából sikeres fejlesztések szülessenek – fogalmazott Merényi Ádám.

Az MI Tudásközpontok jelenleg a Debreceni Egyetem mellett a Budapesti Gazdasági Egyetemen, a Pécsi Egyetemen, valamint további öt egyetemen (OE, SZIE, SZE, ELTE, BME) működnek. A hálózatot a Microsoft Magyarország az oktatók számára biztosított képzésekkel és speciális tananyaggal támogatja. A Microsoft az Azure számítási kapacitásait is az oktatók és a hallgatók rendelkezésére bocsátja, hogy a mesterséges intelligenciát adó technológiákról frissen szerzett ismereteik birtokában kísérletezzenek tovább és teszteljék a fejlesztéseiket.

Sajtóiroda - TPL