Meghatározó szerep a agráriumban

2021. június 24. - 11:13 A Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudomány és Környezetgazdálkodási Karának szakemberei aktív szereplői a régió most induló jelentős agrárberuházásainak. Újfehértón letették a Szabolcsi Alma Centrum alapkövét, Hajdúnánáson a juhágazat új korszakáról egyeztettek a gazdákkal.

Az ország legnagyobb, almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központja épül meg mintegy 7,6 milliárd forintból a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság Újfehértói Kutatóintézetében.

A tároló, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkező logisztikai és kutatóközpont az agrárfelsőoktatás átalakítása során a DE-hez integrált kutatóintézet, a MKSZN Magyar Kertészeti Szaporítóanyag Nonprofit Kft. 200 hektáros területén kap helyet. A 2022. márciusára elkészülő 9 ezer tonnás befogadóképességű komplexum, mintegy 16 ezer tonna étkezési és 4 ezer tonna ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére is alkalmas lesz.

- Hazánk almatermése egy átlagos évben 600 ezer tonna, amelynek kétharmada ipari, egyharmada étkezési alma. A cél, hogy ezt az arányt megfordítsuk. Az ágazat azonban – a magyar mezőgazdaság más területeihez hasonlóan –, fejlesztés nélkül nem lehet versenyképes – jelentette ki a központ alapkőletételi ünnepségén Nagy István agrárminiszter.

A tárcavezető elmondta: közel húsz év alatt 41 ezer hektár almaültetvényből mára 25 ezer hektár maradt, ezt a folyamatot a korszerűtlen technológiák, elavult fajtaszerkezetek és a piaci háttér hiánya okozta.

- Rendszerszintű, komplex, átfogó fejlesztésekre van szükség annak érdekében, hogy megbízható beszállítókká váljunk a hazai és nemzetközi piacon. A fogyasztói igények megkövetelik, hogy egész évben folyamatosan rendelkezésre álljanak a friss zöldségek és gyümölcsök. Ezt az igényt csak akkor tudják a termelők kielégíteni, ha rendelkeznek az időzített és környezetbarát termesztéshez szükséges növényházakkal. A Szabolcsi Alma Központ ilyen komplexum – fejtette ki Nagy István.

A szaktanácsadó, kereskedelmi komplexum a piaci igényeknek megfelelően összegyűjti, tárolja, csomagolja, majd egységes minőségben értékesíti a térségben élő termelők és termelői csoportok terményét. Az alma központ emellett tudományos feladatokat is ellát, melyhez a Debreceni Egyetem biztosít kutatási hátteret – hangzott el az eseményen.

A Szabolcsi Alma Centrum alapkőletételi iratát az egyetem részéről Szilvássy Zoltán rektor, Bács Zoltán kancellár, valamint Harsányi Endre agrárinnovációért és képzésfejlesztésért felelős rektorhelyettes írták alá.

- A Debreceni Egyetem a beruházás segítségével csodát művelhet. Az alma gyógyászatban ismert jótékonyhatására alapozva hatalmas piaci lehetőségeket rejt, amelyet az európai almatermelők nem használnak ki. Az alma speciális termesztési körülményeivel, egyéni termékekkel, és a termék minőségét igazoló kutatásokkal óriási piacokat lehet teremteni. A Debreceni Egyetem és a központ közös munkája révén értéket teremt – hangsúlyozta Szilvássy Zoltán rektor.

A megépülő Szabolcsi Alma Centrum fokozza a térség vállalkozásainak versenyképességet és a több ezer gazdálkodó megélhetését biztosítja.

Szemléletváltás a juhágazatban

 

Debreceni Juhtenyésztési Műhely évek óta küzd a hazai juhágazat megújításáért. A 22 külföldi és hazai partnert tömörítő szervezet szakmai irányítója a Debreceni Egyetem. A Hajdú-Bihar megyei Agrárkamarával, a Juh Terméktanáccsal, a Juh és Kecske Ágazatért Egyesülettel, valamint a Nyakas Farmmal közösen rendezett fórumon az ágazat lehetőségeiről volt szól. 

- A juhágazat a dinamikusan fejlődő mezőgazdaság talán egyetlen területe, amely elmarad más fajok, a sertés, a szarvasmarha és a baromfi eredményességétől. Károsan hatott a termelésre, hogy egyebek mellett megszűntek az összefüggő legelők, csökkent a tarlólegeltetés lehetősége, kevés a hasznosítható melléktermék, a fennmaradó legelők elaprózódtak, jelentős arányuk kikerült az ágazat hatóköréből és az új szabályozások miatt művelésük jelentősen korlátozódott. A modern juhágazatnak tudásalapúnak, valamint ember és állatközpontúnak kell lennie. A juhászoknak 21. századi életminőséget kell biztosítani, az állatok igényeinek maximális figyelembevétele mellett. Új szellemiségre és precíziós módszerek alkalmazására van szükség – jelentette ki Jávor András.

A Debreceni Juhtenyésztési Műhely szakmai irányítója szerint a termelés optimalizálása érdekében szükség van modern tenyésztési, takarmányozási, technológiai, állategészségügyi, szaporodásbiológiai és élettani ismeretekre. Ennek hiányában a juhászat teljesen elveszti versenyképességét. Súlya csökkeni fog és gyakorlatilag jelentéktelen ágazattá is válhat.

- A Debreceni Egyetem szakembereinek és a szakmai szervezetünk összegyűjtött ismereteit szeretnénk közvetlenül a fejlesztések érdekében a gyakorlat számára biztosítani. Jelentősen nőtt az európai és közel_keleti kereslet a juhhús iránt, ez jó hatással volt a piacra, azonban ezt a fokozódó igényt a teljesen exportra termelő magyar piac nem tudja kiszolgálni a mostani ágazati rendszerrel és termelési színvonallal. Gyökeres változtatásokra van szükség. Teret kell engedni az intenzív juhtenyésztésnek, amely kiegyensúlyozott takarmányozást, valamint jobb állategészségügyi körülményeket biztosít az állatoknak. Ágazatunk a tradíció és innováció között őrlődik – fejtette ki Jávor András.

A kiskérődző ágazatban 2020-ban csaknem 11 milliárd forint állami támogatás érkezett. A legfőbb nehézség a jövedelmiviszonyokból fakadó mennyiségi és minőségi munkaerőhiány, amely miatt így a szektor nem tudja kihasználni a növekvő keresleti piac nyújtotta lehetőségeket. A juhászatok fejlődését az agrárium kiemelt állami támogatása és a bővülő Európai Uniós források segíthetik.

- Az álmok megvalósításának ideje van. Lehetőség van olyan beruházások és fejlesztések megvalósítására, amelyek biztos megélhetést biztosítanak a következő generáció számára – hangsúlyozta a rendezvényen Nagy István agrárminiszter.

A gazdálkodók előtt a következő időszakban számos pályázati lehetőség nyílik meg, de jelenleg is pályázhatnak egyebek mellett állattartó telepek fejlesztésére és korszerűsítésére.

- Az Európai Unió az élőállat szállítására vonatkozó várható szabályainak szigorítása miatt szükségessé vált az ágazat versenyképességének megtartása, illetve javítása érdekében a feldolgozó ipar fejlesztése. A magyar juhhús exportja érdekében legalább egy központi vágóhidat kell építeni, amely segítené az árversenyt és a magyar fogyasztók számára is sokkal inkább elérhető termékek kerülhetnének a hazai boltokba. A pályázati kiírások között jelenleg 5 milliárd forint támogatási összeg nyerhető el vágóhíd építésére – tájékoztatott Nagy István.

A tárcavezetője szerint a termékek népszerűsítése, szélesebb termékpaletta kidolgozása, a feldolgozott, konyhakész termékek megjelenése is segítené a hazai kereslet növekedését.

Nagy István agrárminiszter bejelentette, hogy – az ágazat további fejlődése és a juhtenyésztők érdekeinek védelmében – az uniós szerepvállalás és a piaci jelenlét megkönnyítésére teljes jogkörrel ruházták fel a szakmaközi szervezetet, a minisztérium számít javaslataikra, és segíti azok megvalósítását.

Sajtóiroda - ÉE