Múltidézés – 100 éve történt

2021. június 04. - 14:07 Országos és helyi méltóságok, a Tisza-család tagjai, a tudományos élet, valamint a diákság jelenlétében rendezték 1921. június 5-én a Debreceni Magyar Királyi Tudományegyetem névadó ünnepségét. Az intézmény a tragikusan elhunyt egykori miniszterelnök, gróf Tisza István nevét vette fel.

Az ötlet felvetésétől, annak engedélyeztetésétől az ünnepélyig alig fél év telt el. Az intézmény 1945-ig viselte az egyetem 1912-es alapításában elévülhetetlen érdemeket szerzett egykori debreceni diák nevét.

1920 decemberében Barabási Kun József jogászprofesszor kezdeményezte, hogy Debrecen egyeteme a Református Kollégium egykori diákja, az intézmény létrejöttében elévülhetetlen érdemeket szerző egykori miniszterelnök, Tisza István nevét vegye föl.

Pokoly József, az egyetem rektora felkarolta a javaslatot, amelyet mind a négy kar, majd az Egyetemi Tanács is támogatott 1921. évi január hó 28-án tartott XI. rendes ülésén. Ahogyan a kormányzóhoz eljutatott előterjesztés fogalmazott: „Annak kegyes engedélyezése…, hogy egyetemünk a magyar nemzeti eszméért vértanú halált halt gróf Tisza Istvánról, aki egyetemünk létrejötte körül annyi érdemet szerzett – neveztessék el s így egyetemünk jövőben a Debreceni m. kir. Tisza István-Tudományegyetem nevet viselhesse és ezzel az elnevezéssel élhessen.”

Az engedély 1921. április 11. napján kelt. Az egyetem vezetése pedig kitűzte az ünnepély 1921. június 5-i időpontját.

A meghívást elfogadta és az eseményt megtisztelte jelenlétével – többek között – gróf Bethlen István miniszterelnök, a kormány képviseletében Vass József kultuszminiszter és Bernolák Nándor népjóléti és munkaügyi miniszter. A Magyar Tudományos Akadémiát Balogh Jenő főtitkár, az Országos Tisza Emlékbizottságot Beőthy Zsolt és Kozma Andor képviselte. Jelen voltak a testvéregyetemek delegáltjai, eljöttek a budapesti, kolozsvári és pozsonyi tanárok, Debrecen város, valamint az egyházi, iskolai, katonai, polgári, kulturális és gazdasági egyesületek, hatóságok, érdekképviseletek reprezentánsai, a nagyközönség és természetesen a diákság. Az ünnepségen a Tisza-család jelenlétére is számítottak a szervezők – derül ki a Pesti Napló rövid híradásából: „Az ünnepélyen a Tisza-család részéről özvegy ifj. gróf Tisza Istvánné és családja, valamint báró Radvánszky Béla lesz jelen. Gróf Tisza István özvegye gyengélkedésével mentette ki magát.”

A névadón végül egyedül báró Radvánszky Béla, Tisza István unokaöccse képviselte a családot.

A Debreczeni Ujság az ünnepség napján több cikket is szentelt az eseménynek. A „Gróf Bethlen István miniszterelnök Debrecenben” című, „Az egyetem-avató ünnepély” alcímű írásból a nagyközönség is értesülhetett a részletes programról. Emellett arról is, hogy milyen protokolláris szabályok szerint zajlik majd a miniszterelnöki látogatás.

„Gróf Bethlen István miniszterelnök magához kérte Hubert Ottó debreceni főispánt a debreceni fogadtatás és az egyetemi ünnepséggel kapcsolatos egyéb dolgok megbeszélése végett.

A miniszterelnök és a miniszterek vasárnap reggel… érkeznek meg szalonkocsijukban a debreceni pályaudvarra… A vasútállomáson díszszázad lesz felállítva… Üdvözlő beszédek mellőzésével csak egyszerű bemutatkozás formájában történik a fogadtatás. Aztán… a városi fogatokon kihajtatnak az egyetemépülethez, ahol az egyetemi tanács díszben várja az érkezőket s megkezdődik az ünnepély.”

„A Nagyerdőn keresztül ragyogóan vágtat a hires debreceni ötös fogat. Két diszbe öltözött lovasrendőr az előtte nyargaló fullajtár, az öt nagyszerü fekete mén prüszkölve vágja patáját a porba… A bakon világoskék diszben, panyókán viselt sujtásos mentében a kocsis, a hajdu… Helyi nagyságok ebben a kocsiban kisérik Bethlen István miniszterelnököt a vasúti állomásról az egyetem névavató ünnepére.”- írta a Pesti Hírlap.

„Vasárnap zajlott le fényes ünnepség keretében a debreceni tudományegyetemnek Tisza István-egyetemmé avatása… Künn, a nagyerdei egyetemépületben folyt le a szép kulturünnep, amelyen résztvettek a magyar tudományos világ képviselői, hatóságok, az egyházak, iskolák… Pontosan 11 órára volt kitüzve az ünnepély kezdete ez időben pontosan föl is zendült a Hymnus fohászos melódiája.” – hozta címoldalán „A debreceni tudományegyetem névavató ünnepe” című beszámolójában a Debreczeni Ujság.

A nemzeti ének elhangzása után megnyitó beszédével az intézmény rektora kezdte a szónoklatok sorát:

„Egyetemünk nem ’nevet’ keresett magának… Mi magunkat akartuk biztosítani a haza s a nemzet ügyének szolgálatára rendelt hivatásunkban akkor, midőn a gróf Tisza Istvánban testet öltött nemzeti eszme, eszmény s erővel magunkat elválaszthatatlan frigyben lekötöttük.” – fogalmazott Pokoly József. „Az ő nevének egyetemünk nevébe való beillesztése bennünket egyenesen lekötelezett az ő nyomdokai követésére… A Tisza István-Tudományegyetem név tehát nekünk cél és útmutató: a nemzet életéért, jövő dicsőségéért magunkra vállalt teher s ennek hordozására képessé tevő erő… – hangsúlyozta a rektor.

A szónoklatok sorában másodikként Bethlen István miniszterelnök beszéde következett.

„Tisza István koporsójára alig borult rá a szemfedő és máris az ő hírnevéről, az ő dicsőségétől visszhangzik az ország. Már is azt látjuk, hogy ő nem halott, hanem halhatatlanná vált. És ma, mikor mi itt összegyűltünk azért, hogy nevének, dicsőségének egy új oltárt emeljünk a magyar kultúrán, akkor azt kell mondanom, hogy jól teszi Debrecen városa, hogy az ő dicsőséges nevéről kereszteli el ezt az egyetemet…” - hangsúlyozta Bethlen István. „… azt kívánom: Tisza Istvánnak ne csak neve tündököljön az egyetem kapujának bejárata felett, hanem verjen gyökeret itt Tisza szelleme és hazafisága is. Legyen azokban, akik ott tanítani és tanulni fognak, mert így tudom és bízom benne, hogy az egyetem olyan férfiakat fog nevelni, amilyen Tisza István volt.” – zárta beszédét a miniszterelnök.

Vass József vallás- és közoktatásügyi miniszter majd Barabási Kun József beszédét követően Beőthy Zsolt az Országos Tisza-emlékbizottság üdvözletét tolmácsolta az egyetemnek. Balogh Jenő, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára a tudományos testület, Kenyeres Balázs orvos, tanár a Pázmány által alapított budapesti egyetem és annak orvoskari tanártestülete, Csengery János egyetemi tanár pedig a kolozsvári és a pozsonyi egyetemek nevében adta át az üdvözletet a névadó alkalmából. Az ünnepségen a diákság képviseletében Gyülvészi István bölcsészhallgató régi debreceni diákviseletbe öltözve szólalt fel.

Az ünnepség a Szózattal zárult. Ezt követően a vendégek megtekintették az egyetemi épületet, az ünnepség helyszínét, amelynek 1918-as avatásán részt vett az uralkodó IV. Károly és felesége Zita királyné is. A program 150 fő részére rendezett díszebéddel ért véget az Arany Bika szálló nagytermében. Az egyetem 1945-ig viselte Tisza István nevét.

Mint ahogyan az egykori debreceni diák sem felejtkezett el munkássága, élete során iskolavárosáról, Debrecenről, úgy a Református Kollégium örökségét folytató Debreceni Egyetem is számon tartja mindazt, amit Tisza István tett a cívis város felsőoktatásáért. Ezért a 2021.évi XIII. törvény értelmében 2021. augusztus 1-től az intézmény fenntartója, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítvány is az egykori miniszterelnök nevét viseli.

Sajtóiroda - BZs

Forrás:
A Debreceni M. Kir. Tisza István-Tudományegyetem évkönyve és almanachja az 1920-21. tanévről
A Debreceni Egyetem története 1912-2012, Debreceni Egyetemi Kiadó 2012
Debreczeni Ujság 1921. június 4. - XXV. évf. 123. szám
Pesti Napló 1921. június 4. - 72. évf. 120. szám
Debreczeni Ujság 1921. június 5. - XXV. évf. 124. szám
Debreczeni Ujság 1921. június 7. - XXV. évf. 125. szám
Pesti Hírlap 1921. június 7. – XLIII. évf. 122. szám