Kancellári interjú a Trend FM-en

2021. április 16. - 09:42 Bács Zoltán kancellár A nap vendége című műsorban nyilatkozott a Trend FM rádió keddi adásában. A professzor a modellváltással megnyíló lehetőségekről, az egyetem teljesítményéről, a tavalyi rekord egyetemi költségvetésről, az iparral való együttműködésben rejlő további lehetőségekről beszélt.

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium a napokban nyújtotta be az Országgyűlés elé újabb tíz egyetem modellváltását megalapozó javaslatát – ennek apropóján kérdezte Bács Zoltánt, a Debreceni Egyetem kancellárját Mezei Dániel szerkesztő-riporter a Trend FM rádió a nap vendége című műsorában kedden.

A gazdasági vezető kiemelte, hogy a Debreceni Egyetem vezetése már 10-15 éve készül egyfajta modellváltásra, több alkalommal kezdeményezett törvénymódosításokat is, részsikerekkel, ugyanis az államháztartási kötött szabályok mellett az egyetem versenyszervezetként nem tud a kormányhivatalokra érvényes elvárások mellett a piaci szereplőkkel partnerségben  jobban teljesíteni.

- A Debreceni Egyetem és a másik kilenc intézmény esetében nem a Corvinus-típusú modellváltásra kell gondolni, hanem az állam hoz létre közcélú, közfinanszírozott feladatokat ellátó alapítványokat, amelyeken keresztül az egyetemek tevékenységét ugyanúgy finanszírozzák, mint eddig – a felsőoktatást, a kutatást, a hallgatói ösztöndíjakat, a betegellátást – de egy más jogi formában. Az egyetemek nem alapítvánnyá válnak, hanem az alapítványok fenntartásában működő egyetemek maradnak, csak egyéb szervezeti besorolásba kerülnek, így más számviteli és más működési jogszabályok vonatkoznak majd rájuk, de az államtól származó forrásokkal ugyanúgy el kell majd számolni.

Az alapítványt felügyelő kuratórium kapcsán Bács Zoltán reményét fejezte, hogy a stratégiai irányokon túl a napi döntéshozást is támogatni tudja majd az új fenntartó.

- Mi azt várjuk az alapítvány kuratóriumától, hogy olyan közvetlen gazdája lesz az egyetemnek, akivel napi szinten lehet egyeztetni, és elősegíti azokat a felsőbb döntéseket, amelyeket az egyetem szenátusa, vezetése, bizottságai előkészítenek. Jelenleg az ITM globálisan, minden egyetem fenntartói feladatait ellátja, mint, amikor egy családban sok gyerek van, a kuratóriumnak viszont csak „egyetlen gyermeke” lesz. Reményeink szerint a kuratóriumi tagok felelősen, az egyetem fejlődésének érdekében fognak dönteni, erre kényszeríti is őket a törvénytervezet is, amely alapján komoly vagyoni és személyes felelősséggel tartoznak – mondta el a rádióműsorban Bács Zoltán.

A kuratórium tagjairól megjegyezte, hogy a rektor és a kancellár együttes jelenléte nem jellemző, inkább csak a rektor tagja néhány esetben, a kancellárnak az egyetem mindennapi működtetésében van fontos feladata.

- Mi úgy készülünk a Debreceni Egyetemen, hogy marad a jelenlegi felállás: rektor és kancellár, illetve az alapítvány kuratóriuma. Bízunk benne, hogy olyan személyek fognak megbízatást kapni, akik debreceniek, kötődnek a városhoz, különösen kötődnek az egyetemhez, ismerik is az intézmény működését, és előre fogják tudni vinni a döntéseinket. Ugyanakkor – mivel a Debreceni Egyetem egy elég nagy egyetem, diverzifikált területetekkel – azt gondoljuk, hogy egy ötfős kuratórium kevés ahhoz, hogy kellő mértékben átlásson és képviseljen egy területet, ezért különböző testületek segítheti majd a munkájukat – jelentette ki.

Az egyetemi autonómiáról szóló kérdésre válaszolva a kancellár leszögezte, hogy az oktatás és a kutatás szabadságát az alaptörvény továbbra is biztosítani fogja, így csak az anyagi lehetőségek és az egyetemek stratégiája szabnak gátat annak, hogy mivel foglalkoznak a kutatók.

- Egy olyan meghatározó tudományegyetemnél, mint a Debreceni Egyetem, az alapkutatásoknak is hatalmas jelentősége van. Nem tudjuk, hogy alapkutatásokból mikor és milyen eredmények jönnek ki, vagy milyen alkalmazott kutatásnak teremtik meg az alapját, amiből valóban hasznosítható piaci termék fejlődhet. Ezekre az alapkutatásokra szükség van, ezektől megy előre a világ, ezekre áldozni kell. Az alkalmazott kutatásoknál már meghatározott céllal, konkrét termék vagy prototípus irányába történik a fejlesztés, ott más célok vannak. Ezeknek a definiálásánál nyilván sokat számít az egyetem stratégiája – fogalmazott Bács Zoltán.

A kancellár szerint a modellváltást követően javulni fog az egyetem és az intézményt körülvevő, saját tulajdonú vállalatrendszer bevételszerző képessége.

- Abban bízunk, hogy az oktatás és az egyetemi működés rugalmasságának fejlesztése mellett egy negyedik erőteljes láb fog kinőni, amely segíti és megerősíti a többi láb működését is. Ezek a tudományos parkok, vagy más néven science parkok. A Debreceni Egyetem 2000-ben hozta létre az ipari parkját, amelybe néhány cég betelepült, megvették, vagy kibérelték a területet, de jelentősebb fejlődés nem történt. Az utóbbi években viszont egy teljesen új stratégiát állítottunk fel: úgy döntöttünk, hogy az egyetemi ipari parkba csak olyan cég jöhet be, aki az egyetemmel együtt dolgozik, fejleszt, innovál, termel, értékesít, vagyis magunkat akarjuk hasznosítani, akár olyan módon is, hogy az egyetemi tudást mi magunk építjük tovább, és viszünk piacra – fejtette ki Bács Zoltán.

Példaként hozta a hazai oltóanyag-gyártás újraindítását, amelyet már 2017-ben kezdeményezett a Debreceni Egyetem, s most a koronavírus-járvány kapcsán realizálódott a Nemzeti Oltóanyaggyár és a koronavírus-elleni vakcinát gyártó üzem létrehozása.

- Megszülettek azok a kormánydöntések, amelynek révén már folyik a munka az oltóanyag-gyártás hazai megszervezése és kapacitásainak kiépítése érdekében. A partnereinkkel közös, magyar koronavírus-vakcina fejlesztése is előrehaladott állapotban van, és ez mind egyetemi tulajdonú társaságokban fog megvalósulni. Ilyenre a korábbi keretek között nem lett volna lehetőség – hangsúlyozta az egyetemi vezető.

Az egyetem piaci szerepének erősödésére példaként említette az intézmény elmúlt években mutatott pénzügyi adatait. Az öt évvel ezelőtti 80 milliárd forinthoz képest 2020-ban már 217 milliárd forint volt az intézmény költségvetési főösszege. Ennek hátterében például ott van az a tény, hogy az egyetemen tanuló külföldi hallgatók számaránya egy évtized alatt megtízszereződött.

Az egyetemi ingatlanokat érintő változásokról szólva a kancellár kiemelte, hogy egyetlen jelentős elemmel bővülhet az állomány: az államtól a DE-t fenntartó alapítványhoz kerülhet annak a vállalatnak az 50 százalékos tulajdonrésze, amely a Nagyerdei Stadiont jelenleg tulajdonolja.

- A debreceniek tudják, hogy most is közösen működtetjük a létesítményt, hiszen az egyetem hasznosítja, bérli a stadion külső oldalán lévő egységeket (HALL, Unifit Fitness & Gym, SET-központ), a belső tér pedig elsősorban a sporté, így igazából ezzel csak a helyére kerülnek a gyakorlati viszonyok – tette hozzá.

Bács Zoltán beszélt még az egyetem sportstratégiájáról, az egyetemi sportklub, a DEAC versenysportot és szabadidősportot egyedülállóan ötvöző tevékenységéről, valamint a szakosztályok fejlődéséről és sikereiről.

A teljes interjú meghallgatható a Trend FM weboldalán.

Sajtóiroda - TPL