Bács Zoltán: a modellváltással többre lehetünk képesek

2021. március 31. - 14:42 A modellváltás kapcsán az M5 csatorna vendége volt Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja. Az egyetemi vezető szerint a változásból csak profitálhat az intézmény, hiszen olyan piaci szerepvállalás és innovációs fejlődés előtt áll az egyetem, amelyre eddig kevésbé volt lehetőség.

Az egyes képzési területek, szakok  tekintetében évek óta előkelő helyet foglal el a Debreceni Egyetem a különféle nemzetközi rangsorokban. Az ezek révén mérhető nemzetközi szintű elismerhetőség javíthatja az intézmény versenyképességét az üzleti szférában, ám ennek hatékonyságát az egyetemen jelenleg is zajló modellváltás segítheti elő a leginkább – hangzott el kedden este az M5 Ez itt a kérdés... című műsorában.

Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja emlékeztetett arra, hogy 2000-ben, az egyetemi integráció elsőlépcsőjénél, a Debreceni Egyetem és benne a centrumok létrejöttekor is sokan féltek a változásoktól, noha nagy szükség volt rá, hiszen ma látjuk, hogy egy nemzetközileg láthatóbb, versenyképesebb egyetemmé vált a debreceni felsőoktatás.

- A centrumok létrehozása, mint debreceni megoldás alapvető lépés volt az átmenet biztosításához, a következő szakasz eléréséhez, egy valódi integrált egyetem kialakulásához. 14 évig tartott, 2014-ben lett igazán egy egyetem a debreceni. Ahhoz viszont, hogy egy nagy, rengeteg multi- és interdiszciplináris területtel felvértezett intézmény jöjjön létre, a szakmáknak együtt kellett dolgozniuk, sikerült számos párhuzamosságot felszámolni az egyes képzéseknél, már ekkor elkezdődött egyfajta modellváltás, de nem a mai szóhasználat értelmében – fogalmazott Bács Zoltán a köztévé esti műsorában.

A kancellár szerint a mostani, folyamatban lévő változás is egy újabb mérföldkő, hiszen ez jelentősen növelheti az egyetem mozgásterét annak érdekében, hogy az intézmény, hagyományos értékei megtartása mellett egyszerűbben elérhesse céljait az üzleti szférában.

- Az államháztartási törvény megszabja az intézmények működését, ugyanolyan gazdálkodási szabályok vonatkoznak az egyetemekre, mint a például a kormányhivatalokra, pedig az egyetemek versenyszervezetek, a piacon működnek. Speciális szabályozásra van szükség a felsőoktatásra vonatkozóan. Akármerről közelítettük meg ezt a kérdést, nem sikerült előrébb jutni az elmúlt másfél évtizedben. 2013-tól a jelenlegi szabályozási környezetben eljutottunk a végletekig az adott szabályozói környezetben, de tovább kellene lépnünk. A hagyományos oktatás-kutatás és a betegellátás mellett, immár harmadik misszióként megfogalmazva  a kultúra, a sport, valamint a tudáshasznosítás is megjelent az intézmény palettáján, majd egy újabb terület, a piaci hasznosítás is prioritássá vált. Ma már 34 vállalata van a Debreceni Egyetemnek, ezek közül 15-ben erősen többségi tulajdonosként vagyunk jelen, a többiben pedig más vállalatokkal működünk együtt. Nehezen lehet ezeket úgy működtetni, hogy közben eltérő szabályok vonatkoznak ránk és a partnereinkre – tette hozzá.

Az egyetemi vezető Gulyás István riporter kérdésére válaszolva hangsúlyozta: 10 ezer dolgozó várja a modellváltással kapcsolatban a fejleményeket, nekik semmilyen félnivalójuk nincs, hiszen a dolgozók nélkül az intézmény nem boldogulna, fontos a motivált sikerorientált közösség az intézményi stratégiában. Hozzátette, hogy az orvos és szakdolgozói közösség most is nagy változáson megy keresztül, a modellváltás mellett ezt is menedzselnie kell az egyetemnek. Kiemelte, a Debreceni Egyetem egyfajta startállapotban van, sokkal többre lehet képes, ha olyan potenciálokat lehet felszabadítani, amiktől jelenleg vissza van fojtva az intézmény.

- A DE eddig is meghatározó tényező volt az offenzív városvezetés gazdasági sikereiben, befektetői tárgyalásoknál a nagy külföldi vállalatok képviselőit az egyetemre is elhozta a városvezetés, a BMW esetében is több prezentációt tartottunk. A külföldi vállalatok számára mi is igyekszünk vonzóvá tenni a régiót azért, hogy ide települjenek, de nagyon fontos szempontunk a hazai tulajdonú ipar fejlődése is. Elég csak arra gondolni, hogy az egyetemi innovációs központ egy-két hónapon belül elkészül, élelmiszeripari üzemeket hozunk létre vállalati partnereinkkel, a Gyógyszerésztudományi Kar új épületet kap egy termelőüzemmel együtt. Az innováció területén nagyon sokat tud és fog is tenni a régió és a város gazdaságfejlesztéséért a jövőben a Debreceni Egyetem – mutatott rá Bács Zoltán kancellár.

Bár a világ sok ok miatt egyre inkább az online, távolléti oktatás felé tolódik és a járványhelyzet megszűnésével is megmaradhat ez a forma, a kancellár szerint az egyetemen tanuló mintegy 23000 hazai és 7000 külföldi hallgató számára fontos a személyes jelenlét. A Debreceni Egyetem startégiája hosszú évek óta azt szolgálja, hogy a kiváló oktatás mellett nagyon jó életminőségi körülményeket biztosítson a hallgatóknak, legyen szó a szórakozási, vagy a sportolási lehetőségekről. Mint fogalmazott: két brand, az egyetem és a DEAC párhuzamosan fut, ez nálunk képes ugyanúgy működni, mint Amerikában.

Arra a kérdésre, miszerint a pedagógusképzésben országosan is csökkenhet az egyetemi hallgatók létszáma, kifejtette: a felvételi és a jelentkezési számok jelenleg emelkednek, a Bölcsésztudományi Karon javulnak a mutatók, viszont a természettudományi területet erősíteni kell, mivel itt már most látható a visszaesés. Bács Zoltán kiemelte, hogy ezeknél a képzéseknél külön stratégiát kell kidolgozni, mivel a Debrecenben megtelepülő iparágak igénylik a természettudományos területen végzett szakembereket. A kancellár megjegyezte: az is terv, hogy az egyetem stratégiai területként tovább fogja erősíteni tanárképzési profilját, valamint kiemelt figyelmet fordít a természettudományokra. Olyan beiskolázási tevékenységet igyekszik az intézmény végezni, ami által a szülők is láthatják, hogy ha a gyerek természettudományos pályát választ, akkor komoly álláslehetőségek várják a tanulmányai végén.

Bács Zoltán kancellár mellett a műsor vendége volt Szabó Lajos György, a Budapesti Corvinus Egyetem oktatási rektorhelyettese, Stumpf István, az egyetemek modellváltásáért felelős kormánybiztos, valamint Gaál Zoltán, a Pannon Egyetem kuratóriumának tagja, volt rektora, egyetemi tanár is.

A teljes beszélgetés ezen a linken tekinthető meg.

Sajtóiroda - BZ