Klenczner Imre (1927-2020) emlékezete

2020. szeptember 01. - 15:29 Életének 93. évében, 2020. augusztus 18-án elhunyt Klenczner Imre, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa, a Debreceni Egyetem Nyírségi Mezőgazdasági Kutató Intézet egykori igazgatója. Klenczner Imrét az egyetem és az Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság saját halottjának tekinti.

1927. október 25-én született Püspökladányban. Itt járt elemi és polgári iskolába. A Debreceni Piarista Kereskedelmi Középiskolában érettségizett.

1947-ben iratkozott be a Magyar Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar Keszthelyi karára. Az egyetemi reform következtében végül a gödöllői Agrártudományi Egyetemen folytatta tanulmányait. Évfolyama volt az első, amely a III. évfolyam kezdetén 1950-ben fakultásokra oszlott. Itt végzett növénytermesztési szakon 1952-ben.

Az egyetem befejezése után a Pest megyei Állami Gazdaságok Trösztjénél agronómusként dolgozott. Egészen fiatalon, 26 évesen a ceglédi Cifrakerti Állami Gazdaság igazgatójává nevezték ki. Pályakezdőként a minőségi vetőmagtermesztéssel és az ezt megalapozó termesztéstechnológia kialakításával is foglalkozott. Képességei, tudás utáni vágya a tudományos munka felé irányították. Külföldi aspirantúrára jelentkezett, ahová 1954-ben felvételt nyert. Aspiránsi munkáját a Tyimirjazev Mezőgazdasági Akadémia Növénytermesztési Tanszékén végezte Moszkvában.

„A csillagfürt magtermesztésének vetési módjai” című értekezésének megvédésével 1958-ban a Tudományos Minősítő Bizottság a Mezőgazdasági tudományok kandidátusává nyilvánította. Munkássága után méltán nevezték később a csillagfürt tudósának.

Az aspirantúráról hazatérve Nyíregyházára került, ahol a Debreceni Egyetem jogelőd Nyírségi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese, majd 4 év után igazgatója lett 26 éven keresztül. Az Intézet igazgatói teendőinek ellátása mellett 1962-től 1972-ig az Intézet Gyulatanyai kísérleti gazdaságának másodállásos igazgatója, majd annak átszervezése után 1976-ig a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság kutatási igazgatóhelyettese volt.

Jelentős érdeme volt abban, hogy az önálló kutatótelepekből létrehozott intézet kutatóállományát és technikai személyzetét a közben megépült Intézeti Központ kialakításával és felszereltségével olyanná fejlesztette, amely a hatvanas évek végére a hazai mezőgazdasági kutatás élvonalába került és az igényeknek megfelelően bővült feladatokat is eredményesen látta el. Az 1970-es évek elején az intézetek központi átszervezésével a Nyírségi Intézetet a Vetőmagtermeltető és Étékesítő Vállalathoz csatolták. Ezt követően olyan hazai és nemzetközi kapcsolatok kiépítését szervezte, amely biztosította az intézmény zavartalan működését, a termőképesebb új növényfajták előállítását és fajtafenntartását, a hozzájuk kacsolódó speciális termesztéstechnológia kidolgozását. A fajtaelőállító munka előtérbe kerülésével elsőrendű feladattá vált egy új szakember-állomány kinevelése, tudományos igényű továbbképzésük elősegítése. Ennek eredményeként egy tehetséges nemesítő gárda nőtt fel az Intézetben.

Klenczner Imre szakmai tevékenysége először a Szatmár-Beregi táj növénytermesztési problémájának megoldására, a talajművelés, talajjavítás, trágyázás komplex kutatására irányult. Kisparcellás és üzemi kísérletekben bizonyította, hogy a kötött, savanyú kémhatású, rossz vízgazdálkodású talajokon a növények jobb életfeltételeinek biztosítását a levegőtlen körülmények megszüntetésével, a talajok periódikus átszellőztetésével, a savanyú kémhatás meszezés útján történő megváltoztatásával lehet megoldani. Bemutatókon és előadássorozaton keresztül ismertette kidolgozott eljárásait.

A programos kutatás bevezetése során szakmai munkája a homoktalajok művelése, javítása és talajvédelme felé irányult. Szakmai munkájának eredményeiről közel 30 szakcikkben számolt be.

Munkatársai elmondása szerint kevés tudományos személyiség írt meg annyi opponensi véleményt, mint Klenczner Imre. Külföldi aspiránsok vitték nevét határainkon túlra.

Munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült: Munka érdemérem, Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója, Vállalat Kiváló Dolgozója, a Debreceni Egyetem Westsik Vilmos emlékplakettje, Tessedik Sámuel emlékérem, Munka Érdemrend Arany fokozata, Kabai János díj. A Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Nyíregyházi Kutató Központja adományozta számára az Életműdíjat, mely díjat a Kutató Központban végzett több évtizedes, kimagasló vezetői és tudományos munkásságáért kapta, mellyel nagymértékben hozzájárult a Kutató Központ fennmaradásához, az intézetben folyó szakmai munka színvonalának emeléséhez, a tudományos utánpótlás neveléséhez, a tudományos eredmények gyakorlati bevezetéséhez. Továbbá intézetigazgató urat a Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centrumának Tanácsa a Debreceni Agrárkutatásért emlékéremmel is kitüntette, az agrárkutatás terén több évtizeden át végzett eredményes kutatómunkája és vezetői tevékenysége elismeréseként, a szatmár-beregi táj növénytermesztési kutatása, a nyírségi homoktalajok művelése, javítása és védelme érdekében kifejtett kiemelkedő szakmai munkásságáért.

Klenczner Imrének egyik volt évfolyamtársa Romány Pál így fogalmazott: „Mit tettünk mi? A mi pályánk széles, a mi pályánk szép, a mi munkánkra minden embernek, minden nap szüksége volt és van.”

Munkája a Nyíregyházi Kutatóintézet újkori történelmében meghatározónak bizonyult. Szellemi és szakmai öröksége meghatározó, hitvallását követve Intézetünk őrzi emlékét.

Nyugodjon békében!

 

Dokumentumok: