Hatékonyabb tudáshasznosítás a cél

2020. március 20. - 11:21 A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál nagyjából évi 400 új találmányra kérnek jogi védelmet, de a felmérések szerint ennél jóval több innovatív projekt indul a hazai cégeknél. A legtöbb buktatót az ötlet gyakorlati hasznosításáig terjedő fázis rejti – derült ki a Debreceni Egyetem rendezvényén.

A szellemi tulajdonjogok fontosságát és piaci értékét jelzi, hogy szinte minden minket körülvevő tárgy, termék valamilyen szempontból oltalom alatt áll. Például egy manapság használt okostelefonban átlagosan 270 féle oltalommal védett alkatrész és program található – ismertette Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (egykori Szabadalmi Hivatal) elnöke a DEViK Üzleti Innovációs Klubban tartott előadásán , a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán.

Elmondta: egy új robotporszívó esetében például szabadalmaztatni lehet annak technikai megoldásait, le lehet védetni annak formáját, a termék megnevezését, logóját.

Amikor megterveznek egy ilyen szerkezetet, a szakemberek azt is végiggondolják, hogy melyek azok az újdonságok benne, amelyek még nem jelentek meg a piacon. Ezeket a szellemi tulajdonokat oltalom alá kell helyezni – hangsúlyozta a szakember.

Az előadásból kiderült: innovációval foglalkozó szakértők a közelmúltban megvizsgáltak 1 700 nagy-, közepes és kicsi hazai cégnél, egyetemnél, kutatóintézetnél futott kutatási-, fejlesztési-, innovációs projektet. Azt az eredményt kapták, hogy ezek tetemes támogatása ellenére mindössze 457 ilyen jutott el a gyakorlati hasznosítás fázisába, vagyis csaknem 1 300 eredmény nem jelent meg a piacon, nem hasznosította senki.

- Az ilyen eredmények jelentős részét ráadásul erre szakosodott cégek megvásárolják, Amerikában, Ázsiában összevonják más hasonló ötletekkel, majd ott szabadalmaztatják – hangzott el az előadáson. Pomázi Gyula arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyártási jogokat sokszor hatalmas összegekért, akár 1,5-5 millió dollárért, euróért adják el.

– Közép-Kelet-Európában csaknem 50 olyan cég működik, amelyek ilyen módon „szívják el” a tudást, vagyis összeszedik, majd árulják azt, amit mi kitalálunk. Ez azért lehetséges, mert nem tudunk jól hasznosítani ötleteket, nem értünk ahhoz, hogy hogyan lehet abból pénzt csinálni, ha van egy jó elképzelésünk, innovációnk – fogalmazott a szakember.

Az elnök szerint szerencsére jó gyakorlatok is akadnak. Kecskeméten például 3 magyar fiatal kitalálta, hogy műanyag fröccsöntő gépek prés részébe érzékelőket szerelnek. Az így kapott adatokat számítógépbe továbbították, melyek jóvoltából csökkenteni tudták a selejt arányát. A találmányt már egy komoly autóalkatrész gyártó és a világhírű dán műanyag kockajáték készítő vállalat is megvette.

Pomázi Gyula az ismert játékgyártónál maradva kitért rá, hogy a cég dániai központjában csaknem 800-an dolgoznak, akik jelentős része jogász. Az ő feladatuk a vállalat iparjogvédelmi, szerzői, tulajdonosi jogainak védelme világszerte, melyre nagy szükség van, hiszen főleg Ázsiában gyakran próbálják hamisítani a termékeiket.

Sajtóiroda – OCs