Konferencia a talaj változásairól

2019. november 21. - 13:02 Hazai és nemzetközi szakemberek mutatták a tartamkísérletekből származó eredményeiket azon a konferencián, amelyet a Westsik vetésforgó alapításának 90. évfordulója alkalmából a Debreceni Egyetem Nyíregyházi Kutatóintézetében tartottak november 20-21-én.

 - A tartamkísérletek elsődleges célja, hogy hosszú távon hasonló, illetve uniformizált növénytermesztési eljárásokat alkalmazzunk egymás után. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy a talajban, környezetben zajló folyamatokat modellezzük, vizsgálati eredményekkel alá tudjuk támasztani, az ezekből leszűrt eredményeket pedig a gyakorlat számára át tudjuk adni – tájékoztatott Zsombik László, a Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézetek és Tangazdaság (DE AKIT) Nyíregyházi Kutatóintézetének igazgatója a nemzetközi kongresszus szerdai nyitónapján.

Európában egyik leghosszabb tartamkísérlete a Westsik-féle vetésforgó kísérlet. A Nyíregyházi Kutatóintézet jogelőd intézményében 1929-ben Westsik Vilmos tanár indította el az oktatási célt szolgáló  kísérletét 12,4 hektár területen, 15 vetésforgóban modellezve a savanyú homoktalajon alkalmazható vetésforgókat.

Zsombik László a hirek.unideb.hu-nak elmondta: érdekesség, hogy napjainkban a zöldítésben visszaköszönnek azok az elméletek, ami alapján kilenc évtizede a kísérletet beállították. A vetésforgók alkalmasak arra, hogy környezet- és talajkímélő növénytermelési eljárásokat vizsgáljanak, az eredmények alapján pedig a térség gyenge adottságú területeinek hasznosítására is javaslatokat tudnak tenni.

A Westsik vetésforgó alapításának 90. évfordulója alkalmából a kísérletet fenntartó DE AKIT Nyíregyházi Kutatóintézet „2nd Conference on long-term field experiments - LOTEX 2019” címmel szervezett ünnepi konferenciát.

- A magyarországi tartamkísérletekkel foglalkozó kutatók és a hazai társintézetek képviselői mellett brit, német, cseh, szlovák, orosz, és ukrán kutatók mutatták be a tartamkísérletekből származó eredményeiket – mondta Makádi Marianna, a kutatóintézet Talajbiológiai és Talajhasznosítási Osztályának tudományos főmunkatársa.

Hozzátette: a tartamkísérletek egyfajta szántóföldi laboratóriumok, ahol a hosszú távú változásokat figyelik meg, hiszen a talaj esetében mind a pozitív, mind a negatív változások általában hosszú időtartamot vesznek igénybe. Ugyanakkor kárt sokkal gyorsabban, akár egy év alatt is lehet okozni a talajban, de ezeket kijavítani akár évtizedekig is eltarthat.

- A megyének nagyon jó mezőgazdasági adottságai vannak, de ha szeretnénk, hogy az agráriumban előrébb tudjunk haladni, ahhoz szükséges, hogy a rendelkezésünkre álló adottságokat környezettudatos módon ki tudjuk használni. A kutatóintézetben zajló munka eredményeit hasznosítva a megye mezőgazdaságát még tovább tudjuk emelni - fogalmazott Román István, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kormánymegbízott.

A kétnapos konferencián a talaj fizikai, kémiai és mikrobiológiai tulajdonságaival, a talaj-növény interakciókkal, valamint a tartamkísérletek speciális metodikai problémáival összefüggő témákat tekintették át a szakemberek. Plenáris előadóként a rothamstedi tartamkísérlet eredményeinek digitalizációjáról Margaret Glendining, a  Julius Kühn Institut munkatársa tartott előadást,  Holger Lilienthal pedig a braunschweigi tartamkísérlet új távérzékelési és digitalizációs kutatási eredményeit mutatta be.  A konferencián a tartamkísérletek fenntartásáért és támogatásáért kifejtett tevékenységéért a Nyíregyházi Kutatóintézet Jolánkai Márton professzornak Westsik Vilmos emlékérmet adományozott.

Sajtóiroda-MM