Az okos élelmiszer nem hazudik

2017. november 13. - 12:48 A Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója egy 17 éve tartó vállalati kutatásba engedett betekintést a DEVIK Klub keretében tartott keddi előadásában a Kazánházban.

- „Kenyér-innováció; millió lépés a kenyér körül” címmel hirdették ezt az előadást; nos, ez a bulváros címe, ami annyiban különbözik a bulvártól, hogy ez igaz. Hiszen az innováció mindig nagyon sok apró lépés sorozatából áll elő” - ezzel a felütéssel kezdte mondandóját Szakács Tamás, a Hajdúsági Sütödék Zrt. vezérigazgatója, aki 17 éve tartó vállalati kutatásukba engedett betekintést a DEVIK Klub meghívására a Kazánházban elhangzott provokatív és őszinte előadásában.

Etikus válasz

- Azt is el kell mondanom, hogy az itt ülő hallgatók és oktatók többsége vélhetően többet tud definíciószerűen az innovációról mint én, hiszen nemrég tanulta vagy éppen tanítja, ugyanakkor mielőtt belevágunk a részletekbe, megosztanék önökkel egy mondatot arról, hogy szerintem mi az innováció: az innováció szerintünk valós vagy látens emberi problémákra adott etikus válasz. Ami kilóg ebből a mondatból fogalomként, az az etikus. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy amit csinálunk, az hasznos legyen, ténylegesen segítsen az embereken. Az előadásom hivatalos címe, „A Smart Food® világa” gyakorlatilag nem más, mint az én elmúlt 17 évemnek a világa. Ekkor kezdtünk el bizonyos kutatásokat élelmiszerek kedvező élettani hatásaival összefüggésben, és szokatlan módon soha nem beszéltünk erről a projektről. Ez az innováció ugyanis tisztán vállalati kutatás. Ehhez sem uniós, sem nemzeti forrást, sem egyéb külső tőkét nem vettünk igénybe. A másik fontos szempont, hogy nem működtünk együtt intézményesen egyetemekkel, kutatóhelyekkel, klaszterekkel, senkivel. Azért nem, mert a programba bevont professzor barátaim, akik nemzetközi kutatási tapasztalatokkal is rendelkeztek, kifejezetten óvtak ettől. Mert tapasztalataik voltak arról, hogy idehaza az intézményi kutatás sokszor nem hatékony, pénzlenyúló, drága és nem eredménycentrikus, márpedig egy vállalati kutatásnál ez mind negatív tényező. A vállalati kutatásban minden titok. Esetünkben például még az is, hogy éppen min, miken gondolkozunk – utalt megfontolásaikra a cégvezető.

Piaci kényszerek

A kutatás alapját jelentő ötlet az ezredfordulón, piaci kényszerek miatt alakult ki benne.

– Egy olyan iparágat képviselek, amelyik a mai napig konszolidálatlan; túl sok a kapacitás, a gazdasági szereplő, túl sok a csaló, és majdnem mindenki ugyanazt gyártja. Nincsenek brandek, különleges termékek, amik országos ismertséggel rendelkeznek. Ebben a helyzetben nehéz versenyezni egy olyan felfogású cégnek, mint a mienk, amelyik mindent bejelent, befizet. Azon gondolkodtam, hogy mi lehetne az az előny, ami egy hét vagy egy hónap alatt nem másolható le, és tartós előnyt jelenthet számunkra. Arra jutottam, hogy meg kellene őrizni ezeket a sütőipari termékeket annak, amik, hiszen kutatások bizonyítják, hogy az élelmiszerekkel kapcsolatban a fogyasztói szokások nagyon merevek, az emberek nehezen változtatnak és nagyon kis léptékben fogadnak el változásokat. A kenyér és a pékáruk ilyenek. Ezért kellett valamilyen plusz hozzáadott érték, és ez nem volt más, mint az egészség. Kenyeret ma Magyarországon rendszeresen az emberek 94 százaléka fogyaszt, tehát a kenyér nagyon jó hordozója az egészségügyi hatásoknak, ha azokat jól illesztjük be – véli.

2000-től 2005-ig nem csináltak mást, csak kutattak.

– Megvoltak a vízióim arról, hogy körülbelül milyen élettani területeken mit kéne tudniuk a termékeknek, és ezekbe az irányokba mozdultunk el. Az ötödik év végén a kutatási programunk addigi munkacímét (Smart Food, azaz Okos Élelmiszer) levédettük. A mai világban persze ez már nem jelent semmit, hiszen a tévétől a házig minden okos. Akkoriban viszont még annyira nem így volt, hogy 2005 után két évvel jelent meg az első okostelefon a világon. Miközben folytatódtak a kutatások más termék- és élettani irányokba, az első öt év kutatási eredményeit szembesíteni akartuk a valósággal. Ennek a legjobb módja a klinikai vizsgálata azon termékeinknek, amelyektől kedvező élettani hatást várunk. Ebben az időszakban hét, 3-as fázisú humán klinikai vizsgálatot hajtottunk végre, több mint kétezer önkéntes bevonásával, és egy 4-es fázisú vizsgálatot. Ebben az időszakban született két validációs tanulmány is. Ezekről tudni kell, hogy a betegségek egy részénél nincs olyan marker, amivel mérni lehet a hatásukat, ezért kérdőívekkel kell kikérdezni a betegeket arról, hogy mit éreznek, mi történik a panaszaikkal, mi a helyzet az életminőségükkel, és ebből kell lemérni a változásokat. Két ilyen kérdőívet állítottunk össze, melyek közül az egyik kiértékelése még tart, a másik pedig rendkívül jó eredménnyel méri az adott betegségfajtát, amire kifejlesztettük. Olyannyira, hogy ez a további tudományos kutatásoknál, mint mérőeszköz biztonságosan felhasználható, illetve a háziorvosoknál ennek alapján gyorsan megállapítható, hogy valakinek egy adott betegségtípusa van vagy nincs. Ezzel jelentős költségek spórolhatók meg az egészségügyben - fogalmazott Szakács Tamás.

De mitől okos?

Klinikai vizsgálataik többsége egész jó eredménnyel zárult, gyakorlatilag azokból születtek meg később a különböző brandek. A tudományos bizonyításon túl ebben az időszakban számos jogi eljárást is le kellett folytatniuk itthon és külföldön egyaránt. Az egyik ilyen az élelmiszerekkel kapcsolatos jogi megfelelés. Magyarországról ők az első hazai cég, amely Novel Food (Új Élelmiszer) eljárást folytatott le az EU-ban. A másik a brandeknek, üzeneteknek, szlogeneknek, szimbólumoknak az engedélyeztetése. A harmadik eljárás a megszületett új ötletek, gondolatok kifejeződése, a know-how-k dokumentálása és a szabadalmak bejelentése. Ilyen bejelentéseket tettek az USA-ban, Kanadában, az EU-ban, Eurázsiában. Több régióban, illetve országban már bejegyzett, illetve bejegyzés előtt álló szabadalmakkal rendelkeznek.

– Ma van négy kialakult brandünk, ez mind egy önálló arculat, egy-egy önálló élettani területre szól, jól körülhatárolható embercsoportoknak. Van továbbá két brandjelöltünk és még három előkészített brandötletünk a fiókban. Ha a következő másfél-két évben sikeresek leszünk a piaci bevezetéssel, akkor hosszú évekre tudjuk ezekkel a termékekkel tematizálni a piacot. Mit is jelent a smart food, az okos élelmiszer fogalma? A mi felfogásunk szerint az okos élelmiszernek öt szakmai és egy etikai normának kell megfelelnie egyszerre. A termék tudományosan tervezett legyen, finom és teljes gasztronómiai értékű, tudományosan biztonságos és igazoltan tényleges hatású, konkrét célcsoportoknak kell, hogy készüljön, és vele kapcsolatban engedélyezett egészségügyi állításokat lehessen tenni. Ha ezek együttesen érvényesülnek, abból automatikusan következik az etikai szempont érvényesülése, miszerint: az okos élelmiszer nem hazudik – jelentette ki a vezérigazgató.

Ma a világon tágan értelmezve 200 milliárd dollárra becsülik a funkcionális élelmiszerek forgalmát. Amikor a kutatást elkezdték, nulla volt az okos élelmiszerek száma itthon, és egészen a közelmúltig annyi is maradt. Az elmúlt 17 évben felértékelődött az egészség, tehát lehet piacot találni, ha megfelelő egy termék és megfelelő üzenetet hordoz.

Mik a mai üzenetek és mik ma a jellemző termékek? „Mentesek” (például cukormentes), „csökkentettek” (például szénhidrát-, kalória-, vagy sócsökkentett), „valamilyenek” (például kálciumos, rostgazdag). Számos ilyen terméket találni a boltok polcain. Nekünk nem erről kell beszélni, hanem arról, hogy egy-egy konkrét élettani problémán miként tudunk a termékeinkkel segíteni. A közbeszédben sok szó esik a lisztérzékenységről (kb. 200 ezer embert érint) és a cukorbetegségről (kb. 600 ezer embert érint). A mi okos élelmiszereink milliós tömegeket érintenek. A négy kész brandünk közül kettő olyan funkcionális emésztési rendellenességek tüneteit enyhíti, amelyek 1, illetve 1,5 millió embert érintenek. A nagyobb részük nő. Ráadásul az érintettek 90 százaléka 18 és 49 év közötti. Tehát munkaképes korúak, akiknek a hétköznapjait megrontják ezek az emésztési diszkomfortok. 80 százalékuk nem fordul orvoshoz, ők vény nélkül kapható gyógyszerekkel, táplálék-kiegészítőkkel, vagy népi módszerekkel próbálják a tüneteiket enyhíteni.

A harmadik brand 3 millió embert érint, akik valamilyen szív- és érrendszeri megbetegedéssel lehetnek a jövőben veszélyeztetettek. Ez a brandünk a szív koszorúér-betegség egyik kockázati tényezőjét képes jó irányban befolyásolni. Egyébként ez az a termékünk, amellyel kapcsolatban a legerősebb hatású állítást tehetjük, nevezetesen: betegség kialakulásának a kockázatát csökkenti ez a speciális kenyerünk. Ez pedig úgy hangzik, hogy betegség kialakulásának a kockázatát csökkenti. A Vitajó brand első termékei, a cipók tavasszal kerültek a boltokba. Ezek jótékony hatása 6 millió embert érinthet idehaza. Egy speciális vitamin- és ásványianyag-kombináció kerül a termékekbe. Ezek a bioaktív anyagok alkalmasak arra, hogy hozzájáruljanak az immunrendszer megfelelő működéséhez, a fáradtság és kifáradás csökkentéséhez, a csontozat, a haj és a bőr normál állapotának a fenntartásához. A cipók azonban csak az „első fecskék”, amelyeket folyamatosan újabb okos élelmiszerek követnek majd. Az indulás ígéretes, ha a helyi, első féléves eredményeinket kivetítem az országra, akkor az látszik, hogy csak a Vitajó cipóknak sok milliárd forintos piaca lehet idehaza. Most éppen azon dolgozunk, hogy felépítsünk egy rendhagyó franchise-rendszert a piaci terjeszkedésre. Koalíciót kínálunk más sütőipari cégeknek arra, hogy az általunk kifejlesztett technológiai, marketing és piacra vezetési megoldások alapján gyártsák és forgalmazzák ők is ezeket a termékeket. Mi tehát nem elsősorban gyártóként, hanem innovátorként pozícionáljuk magunkat ebben a történetben, és ettől remélünk hosszútávra szóló üzleti sikert – mondta Szakács Tamás.