A botanikus kertek titkai

2017. október 09. - 16:23 A színesedő lombok mellett különleges virágzó fajok is páratlan élményt nyújtanak az őszi Botanikus Kertben. A debreceni gyűjtemény igazgatója is részt vesz a szakma európai seregszemléjén Budapesten.

A bíbor szömörcék levelei pirosas, a körtefajok narancssárgás, a kőrisek sárgás, a tölgyek barnás színt kaptak a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjében. A kedvező időjárásnak köszönhetően azonban nemcsak a változatos színvilágú lombkoronákban gyönyörködhetnek az októberi látogatók.

- Az idei őszi időjárás kedvez a másodvirágzásnak, így például a fészkesek rendjében az őszirózsafélék családjában, a mályvaféléknél, illetve a ritkaságnak számító magyar kökörcsinnél, ugyanakkor vannak olyan fajták, például a nyári orgonák, amelyek a fagyos időszak beköszöntéig virítanak. Illetve számos növény borult virágba a pozsgásházban is – magyarázta Papp László, a Debreceni Egyetem Botanikus Kertjének igazgatója.

A botanikus hozzátette, hogy a növények virágzása az ízeltlábúak diverzitására is jó hatással van, nagyon szép védett lepkék figyelhetők meg az őszi kertben, illetve a vonuló madárfajok is hozzájárulnak a fajgazdasághoz.

- A botanikus kertek szerepe ma már túlmutat a növények gyűjtésén, kutatásán, illetve az oktatási tevékenységen. A napokban rendezik meg a kelet- és közép európai botanikus kertek szakembereinek harmadik konferenciáját, ahol a Botanikus kertek a társadalom és a közjó szolgálatában címmel az intézmények társadalomban betöltött szerepéről lesz szó – tájékoztatott Papp László, aki a Magyar Arborétumok és Botanikus kertek Szövetség Kertvezetők Tanácsának, illetve elnökségének is tagja.

A háromnapos nemzetközi konferencián huszonnégy ország botanikus kerti szakemberei vesznek részt.

- A rangos szakmai esemény fő témája az lesz, hogy a gyűjteményes kertek miként szolgálják a társadalmat a természetvédelem és a kutatás, illetve a turizmus és a rekreáció kiemelkedő fontosságú intézményeiként – sorolta Papp László.

A szakmai rendezvényen csaknem harminc előadást hallhatnak a résztvevők észt, lengyel, osztrák, horvát, szlovén, bolgár, román, litván, brit, olasz, görög, orosz, ukrán valamint magyar botanikus kerti szakemberek jóvoltából.

A hétfői megnyitót követően plenáris előadást tart többek között Paul Smith, a Botanic Gardens Conservation International (BGCI), a világ legnagyobb nemzetközi botanikus kerti szervezetének főtitkára. A keddi program része egy kerekasztal beszélgetés is, amelyen Pawel Kojs, a Lengyel Botanikus Kerti Hálózat elnöke, Kósa Géza, a MABOSZ elnöke, valamint Persányi Miklós, a Fővárosi Állat- és Növénykert főigazgatója cserél eszmét a botanikus keretekkel kapcsolatos aktuális kérdésekről.

A legelső mai értelemben vett botanikus kerteket mintegy ötszáz éve hozták létre Európában, számunk napjainkban mintegy 3400-ra tehető világszerte. Magyarországon csaknem félszáz olyan botanikus kert és arborétum működik, amely tagja az 1992-ben életre hívott Magyar Arborétumok és Botanikus Kertek Szövetségének.

Debrecenben a tudományegyetem létrehozását követően, 1928-ban alapítottak új füvészkertet az intézmény területén. A 12 hektáronos botanikus kert mintegy 8000 növényfajt mutat be, köztük többezer trópusi, kaktusz, valamint pozsgás növényt, utóbbi az ország legnagyobb ilyen jellegű gyűjteménye. A kert nyári időszakban (márc. 21-okt. 10.) minden nap 8-tól 18 óráig, a téli időszakban (okt. 21-márc. 20.) minden nap 8-tól 16 óráig várja a látogatókat, azonban december 22. és január 5. között zárva lesz, a pálmaház minden nap 8-tól 15 óráig van nyitva.

Sajtóiroda - TPL