Fontos döntések: egyetemi kórház, költségvetés

2017. február 24. - 09:17 Az egyetem történetének legnagyobb kutatás-fejlesztési projektjéről, a Kenézy-integráció folytatásáról, a műszaki képzések fejlesztéséről és az idei költségvetésről is szó volt a Debreceni Egyetem Szenátusának februári ülésén.

Két testületi ülésre voltak hivatalosak február 23-án a Debreceni Egyetem január elsejével munkába álló Szenátusának tagjai. Elsőként az Emberi Erőforrások Minisztériuma által a rektori feladatok ellátására kiírt pályázat nyomán a rektorjelölt személyéről szavaztak. Az intézmény legfőbb döntéshozó testülete 61 igen, 2 nem, 3 tartózkodás mellett javasolta Szilvássy Zoltánt – az intézmény jelenlegi vezetőjét – a rektori székbe július 1-től kezdődően mintegy 5 évre, 2022. tavaszáig.

A rektorjelölést követő tanácsülésen a határozati javaslatok megvitatásával folytatta a munkát a testület.

- A Debreceni Egyetem modernkori történetének legnagyobb kutatás-fejlesztési projektje indult el 2017. január elsejével. A mintegy 8 és félmilliárd forintból megvalósuló Felsőoktatás-Ipar Együttműködési Központ próbaprojektjeire alapozva indulhat majd el a nemzeti oltóanyaggyár megvalósítása – jelentette be Szilvássy Zoltán.
A rektor beszámolt a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft-vel kötött, a gépész- és villamosmérnök képzés, valamint az atomenergetika terén tervezett közös munkáról szóló együttműködési keretmegállapodásról.

- Még erősebb műszaki képzést, gyakorlatilag egy műszaki egyetemet kell létrehoznunk a Debreceni Egyetemen belül. Az ehhez szükséges humánerőforrások és infrastrukturális feltételek biztosításához különböző megállapodásokat kötünk. A közeljövőben a Ganz orosz anyavállalatával, a Rosatommal is egyeztetünk a lehetséges együttműködési területekről, ez további jelentős erőforrás-növekedést jelenthet a Debreceni Egyetem Műszaki, valamint a Természettudományi és Technológiai Kara számára – mondta el Szilvássy Zoltán.

A rektor tájékoztatta a testület tagjait a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet fenntartói és középirányítói jogainak január elsejei átvételéről, ennek kapcsán megjegyezte, hogy a testület további döntésére van szükség az integráció folytatásához.

A Szenátus támogatta a határozati javaslatot, miszerint a Debreceni Egyetem 2017. július elsejével egyetemi kórházként magába olvasztja a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetet, ehhez kéri a miniszter egyetértését, a Kenézy Kórház mint önálló intézmény megszüntetését, valamint kéri az egészségügyért felelős minisztert, hogy az Egészségügyi Irányító Testületbe négy főt delegáljon.

- Ha mindezt elindítjuk, akkor az ügymenettől függ, hogy július elsejére megszűnik-e a most még önálló költségvetési szervként, kórházként működő Kenézy Kórház – amelynek jelenleg már mi vagyunk a középirányítói. Reméljük, hogy ez folyamat a tervek szerint halad, mert a költségvetési gazdálkodásban a június 30-a egy igazodási pontnak számít, ezért fontos ez a döntés, utána már a hivatali ügymenet kezében vagyunk – fűzte hozzá Bács Zoltán kancellár.

Az integrációhoz kapcsolódóan az intézmény több szabályzatát is meg kellett változtatni, így módosították a gazdálkodási és a közbeszerzési szabályzatot is.
A testület szavazott egyetemi tanári pályázatok rangsorolásáról, professor emeritusi és kitüntetéses doktori adományozásáról, valamint a törvényi változások miatt többek között az egyetem szervezeti és működési szabályzatát is módosította. A Szenátus támogatta az iskolai szakoktató alapképzési szak, valamint a jogvédelmi szakértő, oktatástervezés és oktatásirányítás, szociális ismeretek tanára mesterszakok létesítésnek javaslatát.

- Az elmúlt évekhez hasonló módszertannal és elvekkel, a decemberben elfogadott irányelveknek megfelelően sikerült előkészíteni a 2017. évi költségvetést – jelentette be Bács Zoltán.
A kancellár kifejtette: az idei büdzsében növekedett az állami támogatás mértéke, elsősorban bérelemeknek köszönhetően, ugyanakkor az állami támogatott hallgatói létszám kis mértékű csökkenése nyomán mérséklődött a hallgatói támogatás, azonban összességében elmondható, hogy ez az év is egy jól tervezhető, stabil gazdálkodási környezetet teremt.

A 2017. évi bérfejlesztési koncepció kapcsán a kancellár elmondta, hogy a tavaly évközben életbe lépett ágazati, illetve a tavalyi egyetemi bérintézkedések alapvetően meghatározzák az idei koncepciót. A koncepciót a szakszervezetekkel és a közalkalmazotti tanáccsal is egyeztették.

- Ágazati jogszabályok alapján az oktató, kutató, tanári munkakörökben, a köznevelési, a kulturális ágazatban a könyvtári, a szociális szegmensben a bölcsődei dolgozóknál, illetve az egészségügyi ágazatban nőttek a bérek. A többi dolgozó esetében vagy érintette őket a kormányzati intézkedés (minimálbér és garantált bérminimum emelése), vagy nem, utóbbiaknak dolgoztunk ki egy intézményi intézkedést. A harmadik kategóriában pedig az oktató-orvosok intézményi bérrendezésére volt szükség – sorolta Bács Zoltán. A kancellár hozzátette: 2,8 milliárd forinttal nő a teljes bérkiáramlás az intézkedések összhatása nyomán.

A testület támogatta együttműködési megállapodás kötését a Spanyol Rektori Konferenciával, a Magyar Rektori Konferenciával és az ETOKI Európai Tudományos, Oktatási és Kutató Intézettel, a franciaországi L’université de Picardie Jules Verne intézménnyel, valamint székhelyen kívüli képzésekre vonatkozóan a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolával.

Sajtóiroda - TPL